1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
14 Mind ezeket hosszabban vitatni azért nem akarom, mert ki van már mondva, hogy a jövendőben kiadandó reversalisok erőnél-XCIII. országos ülés. Februarius 25-kén. kiván , mondom, minden kiadott reversalisokat megszüntetni; más részről a" Csanádi Püspök ü Melt, elődása szerint nem követeltetik minden kiadott reversalisok sikeresitése: nem juris quaestio ez hát többe a’ törvényhozásra nézve, hanem a’ feladás itten csupán az: a’ kölcsönös méltányosság elvein a' házi kéke es csend megőrzésére irányzó törvényt alkotni. E’ tekintetben óhajtandó lett volna, hogy eleitől fogva e’ tárgyra nézve nem a’ KK. ésRR. üzeneteit, hanem inkább a’ közlött törvényjavaslatot vettük volna tanácskozás alá, melly is e' tárgyra nézve igy szól: „/. §. A' váltásos reversalisok, vagyis a születendő gyermekek miiig vallásban neveltetésük iránti kötelezések erőnélküliek, ’s az azok tekintetéből akár eddig eredeti, és még függőben lévő, akár ennekntána támasztható mindennemű vallásbeli követelések teljesen és tökéletesen megszüntetnek.i( Nincs itt tehát szó sem eltörlésről, sem tilalomról, hanem csupán egy harmadik beavatkozása vagyon kirekesztve, és igy azon elve van felállítva a’ magányos szerződéseknek, mellytől ezen fő-rendi Tábla is, kimondott elveinél fogva, nem idegen. Miután ez igy van, miután senki sem akarja, hogy a’ reversalisok sikerét egy harmadik szorgalmazhassa, miután minden kiadott reversalisokat a másik rész sem akar ezen Táblán megszüntetni, a’ kérdés tulajdonképen csak a’ körül forog, hogy melyivek azon esetek, mikor a' catholica félnek, kiről itt egyedül szó lehet, a’ kiadott reversalis foganatosítását követelnie szabad? E' tekintetben két pontra nézve ismét nem látok különbséget a' két rész között. A’ Koronaőr és a" Csanádi Püspök egyaránt akarják, hogy a’ nem szabadon kiadott reversalisok semmierejüek legyenek. Megegyeznek abban is, hogy a‘ már gyakorlatba vett reversalisok többé kérdésbe ne jöjjenek. Csak egy harmadik pont iránt látok tetemes különbséget: a' Koronaőr meg akarja szüntetni azon kiadott reversalisokat, mellyekre nézve reclamatio történt; a’ csanádi Püspök ü Mélt. ellenben úgy hiszi, hogy erre az egyoldalú reclamatio nem elég, és hogy a’ kötést felbontani azért, mert az, ki annak súlyát szenvedőleg viseli, attól szabadulni akar — igazságtal tnság nélkül nem lehet. Osztozom én is ezen aggodalomban, ’s azt tartom, hogy a’ catholica fél lemondása nélkül az ő reá nézve kedvezőleg álló kötés meg nem scmmisíttethetik. Ezeknek nyomán úgy vélekedem: a‘ KK. és RR.-től következő rendelkezéshez való járulásukat kellene kikérni, hogy tudniillik: „megszüntetvén jövendőre minden, akár egyházi, akár a’ világi hatóságok részéről reversalisok nyomán eredett vagy eredhető követelések > a' szabadon kiadott reversalisok ellenben, a mennyiben már gyakorlatba vétettek, ezentúl is megállván, a' még gyakorlatba nem veitekre nézve rendeltetik, hogy azoknak foganatját a' catholica félnek ólig esetekben, hol azokróli lemondása bebizonyítva nincsen, eszközleni joga legyen.íf — Szabad legyen e’javaslatomat röviden felvilágosítani. Először is a’ már kiadott reversalisok közül csak a’ szabadon kiadottak vannak itt fentartva, az akármi módon kicsikartak meg vannak semmisítve. Továbbá fen vannak tartva azok, mellyeket a’ gyakorlat, azaz a’ gyermeknek a’ cathol. hitben neveltetése megszentelt. Hasonlóképen sine qua non feltétel gyanánt van kitűzve a’kiadott reversalisok megszüntetésére nézve a’ catholica félnek világos lemondása, melly nélkül azt — véleményem szerint — megszüntetni nem lehet. — Végtére ki van rekesztve minden kényszerítés; mert a’ reversalis megszüntetésére a’ cath. fél megegyezése szükséges, ‘s habár általában véve igaz is az, hogy a’ férfinem erősebb a nőnemnél, s inkább föly be reá, mint megfordítva: a’ mindennapi tapasztalás mindazáltal olly gyakran az ellenkezőt mutatja, hogy én e' részben azon aggodalmat, mintha igy a’nőnem kényszerítésnek fogna kitéve lenni, nem oszthatom. — Ezeknél fogva remény Illetvén, hogy javaslatom a" két részrőli kivánatoknak megfelel, azt a’ Mélt. Fő-Rendeknek pártolásába ajánlani bátor vagyok. Komáromi örökös Főispány Gróf Xadasd)/ Leopold: Meglévén már abban a'két Tábla közt az egyesség, hogy jövendőre a reversalisok megszüntessenek, igy esak a’múltra nézve áll még fen köztünk a’ különség — ’s e’ tekintetben bármiként magyarázzák is és módosítgatják a’ T. Rendek kívánságaikat, mégis elpalástolva azt támadják meg, mi szent és sérthetetlen: t. i. a szabad akaratból folyó szabad következésekre és eredményekre látszanak hatalmukat kiterjeszteni; mert minekutána a reversalisok törvény által eltiltva nem voltak, mellyek pedig az 1790: 26. t. ez. előtt jóval Mária Therézia idejében is használtattak , s igy az említett t. ez. alkotásakor ismeretesek valónak; mondom, mind ezen okoknál fogva azokat törvényteleneknek mondani nem lehet. Tudva van azonban mindenki előtt azon axioma is: Provisio hominis tollit provisionem legis: e szerint tehát még törvény léte esetében is lehetne ellenkező erőt neki tulajdonítani azon forma szerint: Contracttis contrahentibus legem ponit. Én azt hiszem, ha a’ törvényhozás egyesek egyezéseibe avatkozik : körét túlhaladta; ha pedig olly tettek feszegetésébe bocsátkozik, mellyek törvény nem tiltotta utón keletkeztek: sérti azon polgárok szabadságait, mellyeknél fogva természeti igazaikban korlátoztatnak, ’s e’ szerint a’ törvényhozó test épen azt akadályoztatja, mire inteni kötelességében állana: kimondja t. i., hogy ez és amaz az egyesség nem áll, holott annak megtartását kellene sürgetnie; — ellenkezvén tehát ezen elv a természeti igazakkal, összeütközésben állván szabad rendelkezési tehetségünkkel, elébbi válaszunk szellemében szavazok- — A mi pedig Gróf Teleki József Koronaőr ü Excell. négy rendbeli föltételeit illeti: azoknak keltejét magam is elfogadom ; mert épen előadott véleményemen alapulnak; a’ másik kettő a’ kívánt czéltól elvezetne, azok által nemcsak hogy csend és béke nem szereztetnek, hanem úgy vélekedem, hogy kutforrása lenne az egyenetlenségnek ’s a’ házi béke megzavarásának; ’s ezeknél fogva azokat nem pártolhatom. Báró Jeszenák János: Olly kötésekben, hol csak az egyik fél szabad, a' másik fél pedig moralis kényszerítés alatt sorvad, sut a hol a felek köz akaratjok ellenére más hivatlan félnek beavatkozása által lebilincseltetve tartatnak örökre, — teljes szabadságot nem látok; de ha fölveszem ezenkívül még azt is, hosy ezen kötések törvényen nem alapulnak, hanem csak visszaéléseknek eredményei: kérdem, miként lehet kívánni, hogy ezen igazságtalan s törvénykivüli kötések, tudniillik a reversalisok, ezentúl is fentartassanakí A reversalisokat a múltra nézve meghagyni, nem volna egyéb, mint törvényesíteni azt, mi eddig törvénykivüli volt; s igy a reversalisokat a’ múltra nézve is eltöröltetni kivánom; minthogy azonban látom, hogy e’ részben kisebbségben maradok, szavazok Ö Excell. a" Koronaőr által előadott, kívánságomhoz legközelebb álló indítványra. Gróf l iczay Károly: A reversalisokat privát kötéseknek tekintvén, pártolom a’ KK. és RR. üzenetét, s a reversalisokat a múltra nézve is eltöröltetni kivánom; ha azonban kisebbségben maradnék, átmegyek a’ Koronaőr ü Excellentiája indítványára. Gróf Batlhiányi Kazimir: Miután a’ reversalisok czéliránytalanságát 's isteni és emberi jusokkal ellenkezését a’ hő-Rendek azáltal elismerték, hogy azoknak jövendőrei eltörlésében megegyeztek, csak oda szorítom észrevételemet, a' miben a Nagymélt. fő-Rendek s a f. KK. és RR. közt még ekkorig különség van. Én ugyan a’ T. KK. és RRkel nem csak azt kívánnám , hogy ezen fekete bélyegíí szerződések, mellyek által többnyire elvakult s indulattól elbódult emberek még meg sem született lény ek lelkei felett alkusznak, jövendőre töröltessenek el, hanem hogy a" múltra nézve is úgy tekintse azokat a’ törvényhozás, mint ollyan visszaéléseket, mellyek semmi törvényben nem gyökereznek; mert a" mi magában törvénytelen, az az
