1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
C'III országos ülés. Martins ü-kcn 1840. Ili) nem az úrbéri törv. ezikk liozta leire, hanem hogy az már sokkal előbb létezett, mert azon törv. ezikk alkotása elő'tt is szabad Öl ik i«enet volt a’ ioldesurnak bollnyithatásra akárkinek engedelmct adni; de most megfordította a’ dolgot az utóbbi térvény, melly szerint orsi«v‘ülí' köteles a' foldesur bizonyos feltételek alatt azon kedvezést megadni, '9 már most azt többé meg nem tagadhatja. A’ másik ok. *en *lkolott mcllyct a‘ T. KK. es HR. felhoznak, ‘s mellyel a' Melt. Fő-Rendeknek azon állítására felelnek: hogy miután az 1 729-iki 6-ik eiikkek"nílörv. ezikk három Vármegyének megengedi a lengyel sóvali elést, hogy az, mint a’ százados tapasztalás mutatja, mégis rövid- inlk**viUgöséget nem okozott a" királyi jövedelmekre nézve; s azt mondják tovább: hogy illő felvigyázás mellett ezen uj rendelet sem l,'.,l‘s.ukrA! fogja csökkenteni a' királyi jövedelmet. Örvendck, hogy a T. KK. és RR. elismerik azon elvet, hogy felvigyázatra szökséeiit»Mikr»l ijvan, mert az által megfelelnek önmagoknak; de nem felelnek azon nehézségre, mellyct a' Mélt. Fő-Rendek elejékbe gördítettek, Tin^javlsí«» hogy t. i. minden felvigyázás lehetetlen lesz. Ezt bebizonyítani könnyű volna, de nem szükséges tágasan és környülállásosan iriÍBti szólani arról, mi szembetűnő; mert ha általányosan mindenkinek, minden megszorítás nélkül meg fog engedtetni a' sóárulás, — akkor a' felvigyázás tökéletesen lehetetlen lesz; hogy pedig felvigyázásra szükség van, azt a' T. KK, és HU. ugyanazon feleletben szintén elismerik: miből következik, hogy ollyast valamit kívánnak, mit teljesíteni nem lehet, — következéskép mit el sem lehet fogadni. líizonyos az, hogy a’ törvényhozás a’ só dolgát mindig pártolta, és a" visszaéléseket sok törvények kor* látozták. Azon szempontból menvén ki, hogy a’ só nem annyira királyi, mint országos jövedelem, annyiban, hogy nem a’ királyi udvar tartására van szánva, hanem az Ország köz szükségei pótlására, — az Országnak kötelessége ezen köz jövede* lemnek biztosítását minden módon eszközleni. Mind ezen törvények eltöröltetnek egy pennavonással, ha azon törvény úgy létesül, mint azt a’ T. KK. és RR. javalják. — Ennélfogva úgy vélem, hogy már csak ezen nézet is elegendő volna arra, hogy a’ KK. és RR. felszólíttassanak, hogy ezen igen fontos és má9 intézkedésekkel összeköttetésben lévő tárgy ne illy röviden és egy pár szóval határozlassék el; — ’s igy az előbbeni izenetre szavazok. — (Helyes; — maradjon!J Olvastatik a' következő szakasz, melly igy kezdődik: „.4’ volt 11-ik, de most már 10ik szakaszra“, — ezen szavakig: „a" jelen szakasz szerkesztései megtartatni kívánják.“ Győri megyés Püspök Sztankovits János: E’ tárgy már a’ múlt alkalommal ki volt fejtve, most csak arra hivatkozom, mit a’ KK. és RR. magok mondanak, t. i. hogy azért szükséges itt a’ törvényhozásnak befolyása, mert meglehet, hogy valaki igen jó tanító és mester, de rossz notarius; én pedig megfordítva azt mondom: hogy valaki igen jó notarius lehet, de rossz tanító és mester: előterjesztésünk tehát igazságos volt azon elv szerint is, mellyel a’ T. KK. és RR. előhoznak; — ’s igy, miután szükséges, hogy jó notarius és egyszersmind jó tanító és mester is legyen, szükséges,— hogy annak is befolyása legyen, ki azt meg tudja Ítélni, hogy valóban ezen hivatásának meg fog e felelni? A* második, mit a’ T. KK. és RR. mondanak: hogy midőn egyszer a’ tanítás dolga rendbe fog hozatni, akkor majd fogják tudni a’ T. Rendek, mennyi befolyást lehessen engedni az Egyházi-Rendnek, ’s igy még most a’ törvényben elhatározottan előre rendelkezni nem lehet. — Erre csak az a’ feleletem: hogy addig, mig a’ törvényhozás uj rendelkezést nem tesz, maradjanak a’ régi mellett. — (Helyes; — maradjon!j Olvastatik azon szakasz, melly igy kezdődik: ,,,4’ volt 15-ik, de most már 14-ik ezen szavakig: észint egy büntető rendszer kidolgozása alkalmára tartoznak.“ Rador íí Iáik** SFcilSCg©* 1 gy hiszem, ezen csekély különbség, melly még e’ tárgyban fenforog, nem érdemli meg, hogy a Mélt. Fő-Rendek tovább előbbi nézeteikhez ragaszkodjanak. — (Helyes!) Gróf Dessewjfy Aurél: A’ volt 15-ik, most 14-ik §-ra nézve helyesli ugyan, hogy a’ Fő-Rendek a’ nem nemes szavaknak nemtelen szóvali felváltását tovább ne sürgessék: kijelentetni kívánja mindazonáltal, hogy mikora’ Mélt. Fő-Rendek javaslatukat tették, teljesseggel nem vala szándékuk a’ kérdéses néposztályra bármi homályt hárítani, hanem csupán úgy nézték ezen kitételt, mint ollyat, melly az eddigi s'vlus curialis által javalva van. (ElfogadtatottJ Olvastatott a’ következő szakasz, melly igy kezdődik: ,,.4’ volt 18-ik, de most már 17-ik §.“ — egész végig. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Jgnácz: A' KK. és RR. továbbá is azt kívánják, hogy az úrbéri pereknek haladék nélküli elitélése végett nem csak általányos törvényes rendelkezés történjék, hanem azon biztosítás is szereztessék a’ Hazának, hogy a’ Helytartó-Tanács törvényes kötelességének teljesítése tanúbizonyságaid mind a’ függőben lévő, mind az általa ellátott pereknek jegyzékét az Ország törvényhatóságaival közölje. Ezt a’ KK. és RR. két okból kívánják: először azért, mivel bizonyos általányos elvek szerint — mcllyeket már a’ Mélt. Fő-Rendek által is elismerve állítanak — azt a’ törvényhozás méltán megkívánhatja; másodszor pedig azért, mivel itt urbarialis pörökről lévén a’ szó, mellyek — mind a’ Hazára, mind a’ felekre való nagy érdekességük miatt — valami bővebb biztosítást szükségessé tesznek. Mi az elsőt illeti: nem akarok bővebben ereszkedni abba, mennyire lehessen azt Magyarországra alkalmaztatni, t. i. hogy minden hatóságok a’ polgári társaságban a’ közállománybeli hatóságnak kifolyásai. Honnan erednek ezen különböző törvényes hatóságok, azt itt Hazánkban biztosabban világos törvényekből lehet meríteni, mint bármelly theoriák-, vagy ide nem tartozó ábrándozásokból; mert senki nem fogja a’ törvényhozásnak azon jusát tagadni, hogy ő — mennyire illő, kellő, s más törvényes szabályokkal megegyeztethető — gondoskodjék arról, hogy a’ törvények ne hiába hozattassanak. — A’ másik tehát az, mit szükséges bővebben itt megfontolni, miután a’ T. KK. és RR. már harmadszor szorgalmaztatják ebbéli kívánságukat: hogy t. i. el lévén a’ két Tábla által ismerve, hogy az úrbéri pereknek a’ Helytartó-Tanácsnál bizonyos kiszabott határidő alatt el kell láttatniok, valljon szükséges e még az, hogy a’ Helytartó-Tanácsnak e’ részben a’ számadás kötelességül tetessék. E’ tekintetben meg vagyok továbbá is győződve, hogy a’ Helytartó-Tanács ezen kötelességet eddigi elrendezésének igen lényeges változtatása nélkül nem teljesítheti, mert mindaddig a’ törvényhozás, kiváltkép mikor Dicasteriumoknak szabott törvényt, azon túl nem ment, hanem csak tisztán annak törvényes kötelességét mondá ki, mert úgyis létez Hazánkban egy olly hatalom, mellynek szoros kötelessége, a’ törvény megtartására felügyelni. Ez a kir, legfőbb felügyelés, és ez jelesen ugyanazon Dicasteriumnak törvényes irányzata és törvényes ezélzata, mcllyről itt szó van, t. i. a’ Helytartó-Tanácsnak. Mivel tehát a’ KK. és RR. sem okát sem példáját fel nem hozhatják annak, hogy épen azon Dicasterium a* törvényhozásnak gondoskodását valaha sikeretlenné tette volna, kiváltkép az illy nagy érdekű és az e^ész Hazát illető törvényes viszonyokban, valami uj biztosítékhoz nyúlni szükségtelennek, sőt következéseire nézve veszélyesnek is tartom; — ’s igy továbbá is felszólítandóknak vélném a’ T. KK. és Rendeket arra, hogy 0 Felségének legfelsőbb felügyelésében és abban, hogy a’ Helytartó-Tanácsnak azon különös szerencséje van, miszerint 0 cs. kir. Fenségének az Ország Nádorának egyenes elnöksége alatt van-—ezen valóban hasztalan és szerfeletti biztosítástól elállani szíveskedjenek. (Helyes !J Ugyanazon Itélőmester által olvastatott: lll-ik izencte a‘ KK. és Rendeknek az úrbéri törvényjavaslat némelly sza-II(.ik kaszainak újabb szerkezete iránt tett észrevételeikre a’ Mélt. Fő-Rendeknek. **ényjtv»rt*t Az l-ő szakaszra nézve, melly igy kezdődik: ,,.4’ 2-ik §-nak aj alatti pontjára, ezen szavak a' szerkesztés- némelly ggből egészen kimaradnak“ — nem volt észrevétel. Merke***!« A’ következő szakaszra nézve, melly így kezdődik: ,,Ugyan a 2-ik §-nakli — ezen szavakig: „■átengedni nem ,r“ntköteles“ — szintén nem volt észrevétel. 30*
