1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
cm. országos ülés.Martius 9-kén 1840. 117 ha .V KK. es lüt. véleményéhez járulni kívánnak, akkor kénytelen vagyok észrevételemet kijelenteni, — egyszerre igen nagy HI-ik i,.c*t lépést tenni nem akarok. Iái Gömör A ármegyében lakom , ott a’ zsidók nem lakhattak, mi fogyatkozást nem szenvedtünk, 's or'ii^Jyüu * ők is eldhetnek nálunk nélkül : — ennélfogva én a Mélt. hő-Rendek előbbeni izenetét pártolom. Brn alkotott Gróf Pálffy József: A múlt országgyűlés törvény által a jobbágyi telkeknek megvételét mindenkinek megen- ezikkek ncgedte; ezen törvény áltál a’ zsidók nem lévén kizárva, azt tartom: hacsak visszalépést tenni nem akarunk, őket most ki nem rekeszthetjük, de ezen kirekesztést a tulajdon természetével sem látom megegyezhetönek; 's igy a’ KK. és RR. szerkezete Rontásukról mellett, valamint első alkalommal, úgy most is voksolok. (Helyes!J móVsu’sükártor Ö es. kir. F CUSrgCI A Mélt Fő-Rendek a' KK. és RR. izenetéhez járulnak. tör vény jVÍ»«Id. Gróf Esterházy Mihály: Rátör vagyok azon kérdést tenni: hogy Horvátországban lakhatnak e a’zsidók?—lat irtat. I'zcn kérdést azért teszem , mivel ott törvény szerint evangelicusok sem lakhatnak. — Ha a' körüllévő Országokat megtekintem, hol a’ zsidóknak nem csak lakniok, de inég 24 óráig tartózkodniok sem szabad : ekkor azt látom, hogy ha mi őket ennyire kirekcsztjük, a szomszéd országbeli zsidókat is mind ide hozzuk, pedig inig illy állapotban, minta’ zsidók most vágynak, midőn még vallásuk sincs eléggé kiművelve, őket minden systema nélkül polgárosítani — politicusnak nem tartanám. Én az illy dologban csak lépésenkint szeretek haladni; ennélfogva vélekedésemmel a’ Mélt. Fő-RR. döbbeni izenetét pártolom. A’következő szakaszra nézve, melly igy kezdődik: „A' harmadik §-ra azonfelül “ — ezen szavakig: ,,szerkezete mellett maradnak“ — Gróf Andrássy Károly: En azt hiszem: a’ törvényhozásnak nincs hatalmában, valakinek egész vagyonát elvenni, a’ mennyire pedig ismerem a’ Lengyelország szélén lévő Megyéket, ott a’ lakosok vagyona ezen javaslat által elvétetnék, mert ott a’ földesurnak egyéb vagyona nines, mint a’ mit a’ zsidó fizet a’ pálinkafőzésért, — ha ezt elvesszük, nem marad neki semmije. Igen is általlátom, hogy az alsó-magyarországi Statusok, kik urbarialis telkeken ülnek, illy módon argumentálódnak, ’s mcgfelejtkeznek az Országnak más részeiről. De különben is ezen intézkedésnek hasznát nem fogna a’ zsellér venni hanem a’ zsidó, ki a’ pálinkát égetni fogja, ’s miután most nem fog fizetni, olcsóbban fogja a’ pálinkát a’ parasztnak eladni; ez pedig szép moralitásra vezetné! —’s igy mind az igazsággal mind a’ politicával megegyezőnek tartom, hogy a’ Mélt. Fü-RR. döbbeni izenelök mellett megmaradjanak. Szathmári Főispánt/ Báró Vécsey Miklós: Én ezen czikkelyre nézve észrevételeimet a’ szakasz végénél kezdem; a’ mi a’ példamutatást illeti: óhajtottam volna én, hogy a’ KK. és RR. törvényhozói nagy hivatásuknál fogva mind azon rettentő rossz következéseknek elhárítására, mellyek az Országnak több vidékein a’ népet a’ pálinkával való mértékletlen élés miatt, mind moralis, mind physical tekintetben, végső veszéllyel fenyegetik, — mi onnan is látható, hogy bizonyos vidékekben, a’ hol azelőtt a' legszebb erejű s formájú emberek léteztek, már most sápadt és dolog-tehetetlen váz-lényeket láthatni, _ ezélszerű törvényeket javaslottak volna: — de minthogy az nem történt, már csak ezen §. érdemére nézve oda nyilatkozom : hogy az Országnak nagy részében, ’s különösen ott, hol eddig tökéletes rendes urbarialis regulatiók még végre nem hajtattak , a’ pálinkafőzésnek zsellérek általi gyakoroltatása, melly ott soha divatban nem volt, a’ földesúri jogoknak nagy megsértésével történnék , annyival inkább, mivel eddigelé a’ törvényhozás az erdőbeli birtok és használás iránt oily kielégítő és kimerítő törvényeket nem hozott, mellyek a’ füldcsurat az erdők elpusztítása ellen bátorságba helyheztetnék; de minekutána ezen §-ban az mondatik, hogy az Ország némelly részeiben a’ pálinkafőzés zsellérek által régóta valódilag már gyakorol_ ón nem lévén annak barátja, hogy csak valakitől is valamelly birtokában lévő jog elvétessék, de annak sem, hogy nem tekintvén sem helyet sem személyt, egyformán sinórmérték alá vettessék, úgy vélekedem, hogy ott, a hol eddig is a’ zsellérek a’ pálinkafőzést gyakorlottak, annak használásában meghagyassanak, de olly módon, a mint azt gyakorlották; ott pedig, a’ hol nem gyakorlották, ezen uj jog nekiek meg ne adassék. — Különben is a’ pálinkafőzéshez költségek és készületek kivántatván, ez szegény zsellérek által hasznosan nem gyakoroltathatik; ezen engedelemnek tehát egyéb következése nem lenne, hanem az, hogy zsidók, vagy más gazdagabb emberek megvévén a’zsellér telkeket, a tulajdonnak és földesúri jusnak nagy kárával a’ pálinkafőzést zsellér-telkeken nagy mértékben gyakorolnák, és az erdőket elpusztítanák. Fő-Ajtóná/lómester Gróf 'Zichy Ferencz: Azon elv, mellyet a’ KK. és RR. felállítanak, tagadom, hogy in praxi divatozik, mert ott, hol szőlők, hol gyümölcsösök vannak, a’ zsellérnek úgyis van gunyhója, hol eddig is minden akadály nélkül pálinkát égetett; de egyáltalában a’ zselléreknek a’ pálinkaégetést nem kívánom megengedni, mert ezzel — miután a’falukban többnyire könnyen tüzet fogható házak vannak — veszedelmet és kárt okoznánk, mert fogadom, hogy Árva Vármegyében ekkor minden héten tűz lesz, és ha 50 — 60 ház elég, kérdem: ki fogja ezen kárt bonificálni ? — Gróf Pál ffy József: Ha a’ pálinkaégetés jogának kiterjesztéséről volna és lehetne még szó, azok között volnék, kik törvény által a’ pálinkaégetést a' zselléreknek meg nem engednék; — de miután a múlt országgyűlés törvény által a’ jobbágyoknak a’ pálinkaégetést általányosan megengedte — (felkiáltás: „nem !í(f úgy van, méltóztassék a’ törvényt olvasni _ most egyszerre visszalépni nem akarok. A jobbágy nevezet alatt én subditust értek, s miután mind a telkes jobbágy, mind a’ zsellér subditus, — kívánom, hogy a’ régi törvény megmaradjon, ’s igy a KK. és RR. módosítására szavazok. Imádói* Ö CS. KírlFciüSÓgjíC: A’Mélt.Fő-RR. felvilágosítására érintenem kell azon gyakorlatot, melly e részben a’ fő dicasteriumoknál eddig divatozott; azon perekben ugyanis, mellyekben a' zsellérekről szó volt, a kir. Helytartó- Tanács és a' legfelsőbb kir. rendeletek úgy határoztak, hogy azon esetekben , a’ hol a’ zsellérek a pálinkaégetés gyakorlatában voltak , abban továbbá is meghagyassanak. Gróf Almásy Móricz: Igen méltánylom én azon tekinteteket, mellyeket Gróf Andrássy Karoly felhozott, s azokat p altosoknak is tartom; azért tehát én a’ dolgot azon módon, a mint azt a KK. és RR. előadták, elfogadhatónak nem vélem, de mégis, a’ hol lehet, a' KK. és RR. kívánságaihoz közelíteni akarván, — a szathmári Főíspány Ű Mélt. indítványát elfogadom. ... , , tl Koronaőr Gróf Teleki József: Gróf Pálffy Józsefiéi nem lehetek abban egy értelemben, hogy a múlt országgyűlés e’ törvény által a’ pálii.kaégetést megengedte volna a’ zselléreknek is, mert a' törvény azt mondja: „ai jobbágyoknak, de csak önmayoknak, meyenyedtetik- ’s igy nem hiszem, hogy azon törvény kiterjesztetett volna a' zsellérekre is. De nem tartok azon visszaélések és úri jusok megszorításától, melly előadatott, mert a’ törvény egyenesen megmondja, hogy miből égethetnek pálinkát akár a’jobbágyok, akár a’ zsellérek, t. i. törkölyből, gyümölcsből, bőrből, borseprobol, es minden földi termesztményekből, csak épen gabonából nem; köve.kezéskép Ítéletem szerint azon felsőbb Lengyelország szélén levő részek nem lesznek azon állapotban, hogy gabonából égethessenek pálinkát, mert gabonával olly mértekben nem b.rnak, hogy lehetséges volna pálinkát égetniük. - Azon vidékekben pedig, hol törköly, gyümölcs, borsepro s a t^találkoznak, uiost is a* zsellérek épen úgy gyakorolják a pálinkaégetést, mint a jobbágyok; s igv ha elío0a<L-nek a .es J Fő-rendi Napló. I. Kötet.
