1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
248. országos ülés
24&-dik ÜLÉS. 50-ih October. 91 jón — Zala es Egri Káptalan Követeivel nints egy vélekedésben, mert előtte az hibás okoskodás, hogy a’ földes Úr a’ nádat es nem a’ földet adta állal a’jobbágyoknak, es csak ollyan mintha valaki el adná jószágát de nem a’ termeset — a’ Szolidnak e’ részben az volna kívánsága, hogy ha a’ Közse'g nádassá kiszárad, azt pótolja ki a’ földes Úr a’ jobbágyoknak lígy t. i. hogy egy Deputatió mennyen ki, betsülje meg, mi hasznot kapott ebből a’ nádasból a’ jobbágy, ezen haszonból hűzasson le a’ 40 kéve tartozás — a’ többit pedig pótolja a’ földes Úr, es így mint a’ földes úrnak, mint pedig a’ jobbágynak meg lesz a’ magáé — a’ Barsi indítványt pedig a’ Szólló úgy veszi mint nem érintettet, — és azért azt most nem is pártolja, mert tart attól, hogy ha a’helység cselédjeinek megadatik a’ fajzás, azt meg kelletik adni földes Úr cselédjeinek is, már pedig mire vezetne az illyen törvény, kivált hol sok a’ köz birtokos, hol némelly földes úrnak birtok proportio nélkül több, másnak kevesebb a’ cselédje, annál fogva minthogy ez inkább zavarra szolgálna alkalmat — nem pártolja. Az Elölúlló. Az igaz, hogy a’ múlt alkalommal is a’ helység cselédjeiről nem igen történt említés — de az is tagadhatatlan, hogy a’ Mosonyi szerkeztetek meg hányatatván meg allapitatott, és akkor senkinek sem volt ellenvetése — azért most semmi úrügy alatt ne változtasson — mi pedig a’ nádlást illetti nem a’ Sopronyi Követ által fel hozott okokból, de azon okokból, hogy a’ jobbágyoknak sorsa rosszabbá ne tétessen, a’Trentséni módosítással a’ kerületi szerkeztetést elfogadni ajánlja. — Borsod Vármegye 2-dik Követe; A’ most kérdés alatt lévő 5-dik §. a’ mint szerkeztetése kifejezései nyilván mutattják , ollyatén föld vagy is inkább nádas tó részről szólván, mellyet a* földes Ura’ Községnek vagy eggyes jobbágyainak úrbéri telki állományokban vagy ezen kívül ugyan de állandó használás végett valóságos kihasítással is birtokokba botsátva által adott — az Ország Gyűlési eddig meg állapított elvek szerént magában következik, hogy ha azon darab föld a’ jobbágyság költségén kiszáritatik azt tölök el venni nem lehet, és így a’ kerületi szerkeztetésnek meg hagyatatnia kelletik. — A’ mi pedig a Barsi indítványt illeti, ezen indítványnak el fogadását tsak úgy lehetne el vetni: ha valaki azt tudná meg mutatni: hogy a’ tűzi fajzásnak ókét is illetőségéből a’ Községek cselédjeik országos Clési végzéssel zárattak ki , és így nem egyedül csak ki felejtették a’ szerkeztetésból; azt azonban senki sem fogja itt meg mutathatni — valósággal, minden tiszteletet és figyelmet érdemel ugyan a’ törvényhozási erköltsi Méltoságos test, de e’ sints kivéve az emberi fogyatkozások azon ága alúl, mellyet meg felejtkezésnek nevezünk — ’s a’ mit észreveszem, hogy róla meg felejtkezett, szükség, hogy igazítsa meg — még arra idő van, mert ha egyszer a’ törvények által mennek a’ Kir. sanction is -— bajos sőt néha lehetetlen is minden további igazítás. — Arra pedig, hogy a’ most észx*evett ki felejtési hibát hozzuk helyre, eléggé inthet bériünkét, ama példa is: hogy ha Atyáink a’só ára meghatározásáról készített articulusban használt „nisi„szóra nézve meg nem felejtkeztek volna arról, hogy melly határozatlan értelmű szó légyen az, s mitsoda következéseket fognak abból jövendőben húzhatni. — Mi az ő ma-23 *
