1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

268. országos ülés

4-27 se lobot. Mi illeti tovább az aviticitas kérdését, bátor ezen határozat által, még; az aviticitás kérdése eldöntve nints, mert fsak olly földes urak léphetnek jobbágyaikkal örökös szerződésekre a‘ jobbágyi adózások iránt, kik a’ törvény értelme szerént ez iránt való tehetséggel felruházva vannak, és így kiknek lehessen illyetén szerződé­seket tenni? tökélletesen csak az aviticitas kérdése megfontolása mellett fo<* elhatá­­roztaíni. De ha mindazonáltal ezen nyomorult aviticitas kérdése elegendő lenne e’ czélerányos, és az ország olly számos lakosit boldogító intézetnek megtagadására, vége lenne akkor a’ nemzeti szorgalom, kereskedési kinézésnek, és minden hitel­nek : mert olly nemzettel, melly minden teendő kötések alkalmával az ösiség jósa­ival elő álhat, senki kötéseket tenni nem fog, senki ennek Intelben, bár melly ki­­tsiuy summa pénzeket sem adhat, és szánakozni kellene ugyan ollyatén nemzeten, melly ha még a'szabad nemzetek sorában helyt foglal, nem mást érdemelne, csak hogy ezek sorából kitöröltessen. De végtére ezen hozandó törvényt csak olly tör­vények közé számítaná, a’mellyekröl azt lehet mondani, hogy papirosán ina ma­iadnak , foganatba soha se jönnek. Ugyan ha a' Szálló azon tehetséggel egyébe­­ránt; felruházva lévén, most mondaná jobbágyinak: Barátim! ti ekkoráig jobbágyim voltatok, adóztatok, úri munkát végeztetek, de én titeket ebben a' pillantatban sza­badokká teszlek, többé uratok lenni nem akarok, néktek minden némü úri adózá­sokat és szolgálatokat ezennel elengedek, sőtt minden curialis és regalis jusaimat is, mellyeket ezen helységben gyakoroltam örökösen oda ajándékozok. Kérdi a’ Karokat és Rendeket, lehet e’olly Törvényhozó test, annál kevesebbé olly Végrehajtó ha­talom. melly ótet arra szoríthatná, hogy akaratja ellen is földes úr maradjon, és az úri adó­zásokat, ‘robotokat jobbágyitól megvegye? vagy lehet e' olly hatalom, melly a’ job­bágyokat ezen kötelességek’ tellyesitésére földes ura akaratja ellen is szoríthassa? 3íindezeknél fogva, bátor a‘ két rósz közt bajos választani, rosszabbnak tartván mindazonáltal a' királyi Resotutiót, az országos szerkeztetést fogadja 61. Fejér Vármegye 1-ső Követe azt, hogy a’jobbágyság földes urától ma­gát1 örökösen megválthassa, valamint máskor, úgy most sem pártolhatván, kijelen­tette hogy ezen §-ra nézve elfogadja a’ Királyi Választ. Vass Vármegye 1-ső Követe: Küldői indító okait, mellyeknél fogva az á­­taljános summa pénz letétele mellett kötendő örökös szerződéseket, nem pártolhatja már több alkalmakkal elől terjesztette, azért azokra hivatkozván, most a tanátskozás hamaritása végett rövideden csak oda jelenti ki magát, hogy valamint ezen tárgynak első megpenditésétól kezdve az átaljános summa pénz letétele mellett való szerző­dések kötésinek megállapítását nem ezen úrbéri helyre tartozandónak tartotta, úgy ez továbbá is állhatatos meggyőződése lévén, egyenes utasításánál fogva a’ Ki­rályi Válasz tartalmát e’ részben elfogadja, és annak folytában azon záradékot, melly az átallyános summa pénz letétele mellett kötendő örökös szerződéseket meg­engedi, a kerületi Izenetból kihagyattatni kívánja. Pest Vármegye 2-dik Követe: ismételvén Küldőinek már azon alkalmatos­sággal, midőn a kérdés alatt lévő Törvény Czikkely utoljára volt Ország Gyűlési vitatás alatt kinyilatkoztatott kívánságát, a’ tőke pénz letétele mellett a jobbágyok­ra nézve meg állapítani kívánt szabad megválthatási jus megemlítését, és így az azt tárgyazó szavakat a’ szerkeztetésből, ki kívánta hagyatni. Bihar Vármegye 1-sö Követe igy szállott: azon hosszú idő lefolyta alatt, miolta e’ köz érdekű törvény javallat tanatskozás alá került, melly által a’ Karok és 107 * 268-itik ÜL ES. 10. Deccmb.

Next

/
Thumbnails
Contents