1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
267. országos ülés
404 267. ÚLÉS. 9. Dec. es jobbágyok közt fenn forognak tekintetbe venni, de szükség azon felül a1 földes úr és jobbágy közti visszonyokat más Községekkel Királyi Városokkal, és Királyi Kiváltsággal bird kereskedőkkel is gondolóra venni — de midőn ennek nem itten, hanem a’ Commerciale munkálatba látná helyét, ezen egész boltbeli jusröl való kérdést oda halasztandónak véli. Hogy ha pedig attól a’ többség áltáléi ütettne, midőn vélekedése a’Fő Rendekével inkább megegyezne— nem a’ kerületi szerkeztetést, hanem a Fő Rendek izenetjöket pártolja. — Thurócz Vármegye’ l-ső Követe is azt tartja, hogy a’ felől: tartozandó e a földes úr jusai közé a boltnyitás jusa , vagy sem ? a’ mit most ujjonnan feszegetekbe hozni hallott kérdés többé nem tétethetik, mivel annak elesmérése mellett, mind a’két Tábla, mind pedig a’Törvényhozó Test másik részéről öszvehangzó az értelem, és megállapodás, a’ mint azt a’ helyben hagyott szerkeztetek is bizonyít; — ezt előre bocsájtván azon földes úri jusnak támogatásába tovább ereszkedni feleslegesnek véli — hanem egyedül csak arról teszi észrevételit, a’ mibe az előterjesztetett okoknál fogva meg nern eggyezhet: hogy t. i. lehet e’ ezen földes úri just, és az attól járó fizetést azon taksákra e\ korlátok közé, mellyek a javait szerkeztetekbe foglaltatnak szorítani, minthogy ezen határozás világos öszveütközésbe áll a’ földes úri tulajdonnal; — azt ugyan nem tagadja, sött egyenessen elesméri a’ Szólló azon állítást, melly most fel hozódott; a’ Törvényhozásnak hatalma van a’ polgári vagyon és tulajdon erant is rendelkezni: azonban ezen el esmérés mellett kéntelen a’ Szólló azt a’ megjegyzést tenni , hogy alkotmányunk szerint ezen hatósággal a’ Törvényhozás csak akkoron élhet, ha az Ország elkerülhetetlen szüksége a’ tulajdon megtámadását megkívánja, melly elkerülhetetlen szükség esetje, hogy most elő nem fordul, ’s hogy ezen állításnak igazságát a’ Rendek is elesmc'rni fogják, annal biztosabban ki mondja a’ Szólló mennél tagadhatatlanabb az, hogy az sincs be mutatva: hogy a’ jobbágyok sorsának állása olly nyomorult és elszegényedett légyen, hogy azon kötelességeknek tellyesítésére, és adóknak viselésére, mellyek őket törvényes rend mellet illetik, annyira tehetetlenek, hogy ezen tekintetből a’földes úri tulajdon, és jusoknak illy szorítását végső szükség maga után vonna. Már tehát illy helyezetben állván a’ dolog, hogy minden szükség ’s ok nélkül javait határozás sem alkotmányunkkal, sem pedig az osztó igazsággal meg nem eggyez, mellynél fogva azt a’ Szólló el nem fogadhatván, odanyilatkoztattja ki voksát: hogy a’ boltnyitás eránt nyerendő engedelem, a’földes úrral teendő egyességre hagyattasson; — a’ mennyire pedig a’ Királyi ^ álasz szerént, a’ kereskedés előmozdítása tekintetéből teendő határozások szükséges, seknek találtatnának — mivel azok amúgy is úrbéri tárgyhoz nem tartoznak — a’ Szólló nem ellenzi, hogy azokról az illető rendszeres munkálatba tanácskozás tétethessék. — Szepes Vármegye’ 2-ik Követe.- mindenek előtt e’jelenizenetnek l-ső Soraival a’ mellyekben a’ boltbeli jus úrbéri kötelességgel egy cathegoriába tevődik, meg nem egyezhetik, a* midőn a’ boltbeli jus kirekesztőleg az urat illetvén, azt úrbéri kötelességnek semmi szén alatt mondani nem lehet, de ha annak is tekintődne , akkor a’ földes urak eránt igazságtalanok volnának a’ Rendek, ha a’ legelő, a’fajzás’s más érdékes tárgyban amaz elhatározását szabad szerződésekre
