1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
244. országos ülés
214. ÜLÉS. 25-dik October. 3 ha ismét a’ földes úr nem akarja, a’ jobbágy nem kívánhatja az elkülönözést, ez által pedig mind a’ kettő károsodik, mind a’ kettőnek jusai sértetnek. A’ mi tovább az országos javallatnak azon foglalatját illeti: praemittenda quoque pro re nata omnium tenutorum comassatione , miért akarja ezt kihagyatni a’ Királyi Válasz, által nem láthatja, mivel ha a’ Kormánynak a’ volt a’ szándéka, hogy a’ paraszt birtoka egybe ne foglaltasson, úgy a’ Királyi Válaszban ellenkezés van , mert mindjárt a’ következő szakaszban az mondatik : seg regatio pascui non tantum ad subditidendum cespitem, rerum secundum praestabilita principia , et 7/iodalitatem, si Jieri potest ad alios quoque fundos extendenda erit, ezt pedig elfogadja a’ Királyi Válasz, sőt a’ javallott Törvény Czikkelynek ezen foglalatját is: tenutis suis privative et libere frui valeat, occasione regulationis in quantum practical) ile fuerit et ratio eoconomiae commendaret si major pars colonorum singilio five cuncta tenuta una cum competente pascuo in uno corpore, aut si id oh localia adjuncta obtineri non posset, adminus per diverticula exscindentur, helybe hagyja, már pedig ha keverve lesz a’ birtok az elválasztást eszközölni lehetetlen vagy ezer nehézségekkel jár, nem is mozdíthatják őtet Vass Vármegye Követének előadott észrevételei: mert azokra eléggé megfelel a’ 7-ik Czikkely G-ik §-sának 12. pontja a" dj alatt a’ hol az mondatik: melly közbirtokosságokba nints tnég behozva a’ törvényes arány, ott ha valamelly közbirtokos, vagy «’ jobbágyok nagyobb része az úrbéri rendbeszedést kívánná, ez «’ meghatározott elvek .szerént a’ törvényes arány béhozatalával eszközlendö, 's azzal együtt végrehajtandó lészen. ő tehát mind az elkülönözést, mind az öszvesítést hasznosnak ítélvén , a’ Kerületi javallatot megállapítani kívánta. Ezután a’ többség által a’ felolvasott szakasz valamint az azt tárgyazó nyomba felolvasott Felírás javallat is megállapítatott. Az ízenetnek azon szakasza, mellynek élő szavai: ugyan azon 3~ik §. 2-ik ^ ^ 0 ’s a' t. továbbá a’ törvény javallat magyar szerkeztctésének azon szakasza, inelly pontjai, az ekezdődik: a’ legeld elkülönozését, a’ deáknak pedig: segregatio pascui non tan- gyéb földek cltűm,fejolvastatván. külímfeóséról, esa Icgelomen-Az Elölülő: a’ legelő regulázásában a’ Karok és Rendek három fő czélből nyisége mérté* mennek ki, 1-őr hogy a’jobbágyságnak elegendő Jegelője legyen, 2-or hogy a’ népnek sorsa rosszabbá ne tétessen, 3-or hogy a’ nemzeti ipar előinozd-'tasson. Már ha mindezeket sorra figyelembe veszi, és azokkal a’ Királyi Válaszban elő adott okokat öszve veti azon Királyi Válasz helyes voltáról nem lehet meg nem győződnie. Ugyan is a’ mi az elsőt illeti, a’ legelő elegendőségének meghatározásában a’ Karok és Rendek a’ legelő mennyiségét, minéműségét, és a’ jobbágyság marhájának számát veszik figyelembe, és ezen tekéntetekből az egész Országra egy átallyános cynosurát állapítának meg, melly szerént a’ legelő a’jobbágyságnak ki adni kellessék, azonban a’ Királyi Válasz, melly szinte ezen tekintetekből megy ki, azt állítja, hogy az egész Országot egyarányos cynosura alá venni nem lehet, mert minden helységbe különböző környülállások forognak fent, így azokat mind külön külön kell tekéntetbe venni, és azok szerént kell a’legelő mennyiségét meghatározni; hogy a’ Királyi Válasznak ezen princípiuma áll, kétséget nem szenved, mert ezt magok a’ Karok és Rendek megeSmérték. midőn Békés ; Csanád Js Csongrád Vármegyékre nézve az Országnak egyéb részeitől különböző provisiot tettek, és azt mondották, hogy azokban minden ház hely után 1*
