1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

267. országos ülés

207. ÜLÉS. 9. Dec.

megfizettetett, magának a’ sz. Koronának sincsen jusa többé illyetén bért követelni, annyival kevésbé illeti tehát a’ privátusokat, ezen a’nemzeti szorgalom, és kereskedés osztozkodására szolgáló jus nem illeti sem a’ haza Törvényéből, sem az adómánybeli kiváltságokból, sem a’ Theresianum Urbáriumból, sőtt a’követelt bóltbeli uradalmi jus egyedül a’ hatalmasan gyakorlott önkény, és a’ zsidó kereskedői szemesség nyereség találmánya ki ebben magának, és vágyó földes urának ugyan a’ mint ezt Fejér Vármegyének Követe is felvilágosította, de a' köz nemzeti kereskedés, és iparkodás kárával, és tetemes sérelmével hasznát a’jobb létét eszközölvén jövedelmét gyarapítsa: — sem a’hasonló nemzeti jussal felruhá_ zott Királyi szabad, sem az érseki, és püspöki városokban, ’s több privát uradalmokban e’ mai napig se divatoz, nem lévén ennek úgy is, sem a’ territorialis jnsok tulajdonságával, sem a’ territorialis regalis, és curialis jusokkal szükséges kapcsolata; és egyenesen a’ Kir- harminczad jusába, és a’ megengedett hazoló kereskedésbe ütközik ezen just valamint mindennemű már ártalmas taxatiók, és pedig minden megtévétés nélkül megszüntettni kelletik annyival inkább, mivel a’ felhozott ebbeli Banatusi gyakorlat is csak idegen administratio alatt hozat (at ván hé, minekutánna azon három Banátusi Vármegyék az országhoz vissza csatoltattak, az Ország szabad alkotmányi mivoltánál fogva, ezt ott is tovább pártolni nem lehet, valamint nem lehet szinte idegen administratio alatt Slavóniában a’mesterség, és tmívészség gyakorlásától behozott taxa fizetéseket megszenvedni, mivel mind ezek az 1723-ik esztendei 117-ifci Törvény Czikkely értelménél fogva a’ nemzeti industriának tetemesen ellene vannak. Ezen kijelentését pedig kéri az országos Naplőkönyvbe beiktatni.

Beregit Vármegye’ 1-ső Követe: mind a’ Kir. Válasz, mind pedig az annak következésébe készült utóbbi országos szerkeztetés, a’ földes urak tulajdona, és annak Törvények által biztosított szabados használásába érzékenyen belé vágunk, midőn a’ földes úr arra kénszeríttetik, hogy bóltbeli jusát akarattya ellen is meghatározott bér mellett jobbágyának általengedni tartozzon. Az hogy ezáltal a’ kereskedés előmozdíttatik, ’s nagyobb virágzásba jövend nem elegendő, de nem is igazságos ok ezen terhes intézkedésre, mert ez által a’ kívánt czél, igen kevésbé vagy épen semmibe sem éretetik el, a’ tulajdonosok pedig tetemesen fognak károsíttatni — a’ boltok taksája egy a’ legkissebb akadályok közül, mellyel csak belső kereskedésünk is küszködik, példa erre, hogy a’ Királyi városokba gyakran egy boltért szinte többet fizetnek, mint egy Vármegyébe találtató minden boltokért —- ’s még is naponként szaporodnak — de különben is a’ kereskedésből közönségesen mindenre hasszonnak kellene áradni; — illy móddal azonba az egyik haszna , a’ másik kárával eszközöltetne. A’ mi továbbá a’ felhozott 4-ik Törvény Czikkely 11-ik §-ust illeti, mellybe minden egyéb szolgálatok* ’s taksálások, mellyek azon Törvény Czikkelyébe foglaltatnak ide nem alkalmaztatható — mert az ebbe előszámlált szolgálatok, ’s fizetések a’ jobbágyoknak adatott járandóságokhoz szabatván — csak azt tilalmazza a’ Törvény, hogy azon járandóságokért a’ jobbágy többre ne szoríttathasson, mint el van határozva — de ha a’ kiszabott jobbágyi tartozandóságon felül a földes úr, akár allodialis földeinek, akár épületeinek, vagy más egyéb tulajdonának használását engedné meg jobbágyának, az/ezekért járandó fizetés, vagy szolgálat az említett Törvény rendelésével teljességgel öszve nem ütközne — ’s törvénytelen taksáltatásnak nem neveztethetne. Már pedig a’ bóltbeli jus, sem az Urbárium, sem a’ Törvény, sem a’ szó-398