1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
245. országos ülés
30 24ídik ÜLÉS. 27. Octal,. j,a 1-ör hogy a’ jobbágy sorsa az eddiginél rosszabb ne legyen. 2-or hogy az erdők el ne pusztuljanak: e’kettőt megegyeztetni ugyan nehéz, mert más világ vau most az erdőkre való nézve, mint valaha volt, mivel a’ hol az előtt erdő volt ott most szőllő, vagy mező van; az erdők kivágattatván, azokbúl a’ telkek szaporitattak; a’ hol az előtt 400 volt, most ott ezerekre megy az emberek száma, honnét légyen tehát már szabad fajzás az elpusztult erdókbül? Illy helyheztetésben tehát miután 1791. 21. Czikkely is rendelkezett: legalkalmatosabbnak véli a’ Királyi Vátasz elfogadását, mert az conventiót rendel a’ földes úr, és jobbágy között, mind a’ kettő látja, mi karban van az erdő, a’ Vármegye Küldöttsége előtt legjobban meg egyeznek, — de hogy maximum határoztasson meg, arra nem áll, mert az erdő nem olly könnyen újul meg, mint a’ legelő, és meg lehet, hogy a’ hol minimumot rendelnénk, talán a’ maximum se volna kevés. A’ mi pedig a’ sequestrumot illeti: azt meg rendeltetni kívánta, mert azt a’ fent álló törvény is szükségesnek mondja. Csongrád Vármegye Követe Bene előre bocsátván, hogy mivel Megyéjének erdeje nints, Küldői a’ fajzás kérdését minden részre hajlás nélkül leginkább megbírálhatták, kijelentette, hogy azok a’ fajzás tekintetében is azon fö elvbül menvén ki, a’ mellybül a’ legelőnél kimentek, hogy a’ jobbágy sorsa az eddiginél rosszabb ne legyen, a’ Királyi Váiaszt fogadták el. Liptó Vármegye 1-só Követe a’ törvényes zárnak az Úrbéri törvények sorába még a’ megemlítését is sem szükségesnek, sem tanácsosnak lenni nem véli; nem tanácsosnak azért, mert egy részrül sok helyütt rósz érzést gerjesztene, a’ hol eddig az erdők, a’ mellyekbül a’ jobbágyságnak is tűzi fájok járt, végképen kiirtattak , és szántó földekké, vagy szőllókké váltak, más részrül pedig ingert adna arra, hogy idő közben még az Úrbéri újabb törvény rendelkezések foganatba hozattatnak, az erdők annál inkább pusztítassanak, ’s kiirtassanak; de nem is szükséges azért, mert miután az erdők nevelése és virágzásban való fentartása a nemzeti szorgalom tekintetében is, olly jeles tárgy, hogy különben is a’ kereskedést illető munkálatban bizonvósan magára fogja vonni, a’ törvényhozó Testnek figyelmét, és gondosságát, ott tehát a’ mennyire az 1807.21. Törvény Czikkelye az érintett czélra még elégtelen, lesz helye az ez eránti bővebb rendelkezésnek. Melly törvény, minthogy a’ sequestrum alatt is megengedi a’ mérsékleti használatot, és így a’jobbágyok tűzifájzását is, a’ mennyire telhet, a’jelen javallat pedig ettől is, addig míg az erdő rendszerénti növekedését el nem érné, kizárja; világos innen, hogy gyakran még a’ jobbágyság kárt vonna maga után pótlásképen, és valóban a’ Királyi Válasz tartalmán túl lett javallat. Kgyéberánt nem kételkedik a’ Szólló, hogy a’ mennyiben olly erdők, a mellvekben az Úrbéri fajzás divatozott, földes uraságok által egészen kiirtatván, és szántó földekké vagy szőllókké változtatván, nem csak ezen használattól fosztatott meg a’ jobbágyság, de az által a’ legelőben is aránytalan meg szorítást szenvedett: arra nézve minthogy mind a ’ bővebb legelő, mindaz ingyeni fajzás a’határ, és így jobbágy telki állományok classificatiójának jeles adatjai valának, majd az illető törvényhatóságok, de leginkább a’ Királyi Helytartó Tanács külöfiös figyelemmel lesznek az Úrbéri rendbe szedések alkalmával. Szerém \ ármegye 1-ső Követe az országos szerkeztetést, ellenben Békés Vármegye Követe Csepcsányi a’ fajzás használatára nézve bizonyos fa mennyiséget kívánt megái lap itatni.
