1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
261. országos ülés
261-dik ÜL EIS 17. Notiemb, 33t Abaiíj Vármegye 2-dik Követe noha a’ Törv. Czikk. igazságos voltát részéről elesmérné, de Küldői a’ Kir. Választ elfogadván arra szavaz. Az Elölülő: Felszóllitá a’ Kendeket, hogy magokat nyilatkoztatnák ki —mire Veszprém Vármegye 1-só Követe rövideden a’ kerületi szerkeztetésfc pártolta. Az Elölülő: Ujjabban felszólitá a’RR. hogy nyilatkoztatnák ki voksaikat, mert a’ határozás után azokat el nem fogadja. Minthogy pedig ujjabban is senki sem nyilatkozott. Az Elölülő: Jelenti, hogy ha a’ többi nem szóllők mind a’ Kir. szerkeztetést kívánják elfogadni, azon esetre a’ többség a' kér. szerkeztetésnél vagyon és a’ 8-dik Törv. Czikk. megmarad. Heves Vármegye 1-só Követe: Küldőinek nyilvános meghagyásából következendő indítványt tévé, ámbár úgy mond fontos okok vadának a’hajdan korban azok, mellyek ország gyűlésének ideje alatt a'perek rendes folyamatának megszüntetését szükségessé tették; mindazonáltal tagadni nem lehet, hogy mai időben már azok jobbára nem tsak elenyésztének, hanem hogy az ország lakosai magok is igen sajnosán érzették azon hijjánt, melly az igazság kiszolgáltatásának illyetén felfüggesztéséből az egészre nézve hárondott, bizonyítja azt, hogy többek ne említessenek az 1792-iki 16-dik Törvény Czikk. a’ hol is némelly siirgetősebb tárgyú perekre nézve, már ollyatén rendelés fordul elő,|hogy azok ország]gyűlése ideje alatt is megindítathassanak, 's elítéltethessenek, — de bizonyítja főképpen a’nem régmúlt 1830-ik esztendőben hozatott 6-ik Törvény Czikk. melly szerént kivévén egyedül a Hétszemélyes, Királyi és Báni Fő Táblákat, egyébaránt minden az országban létező ítélő Székek a’ pereknek Ítélésében jelenleg is foglalatoskodnak, sót a’ büntető tiszti ügyészi, és váló perek a’ fentnevezett Fő Táblákon is megvizsgáltatnak. Hlyeién rendelkezés által bizonyára nem más czéljok vala az Ország Rendéinek, hanem egyedül az, hogy ha áltáljában minden perek nem is, de legalább azon rövidebb folyamatunk, mellyek nem a’ Kir. Tábla előtt indíttatnak, ’s a’ mellyekben a fellyebbvitel tsak birtokon kívül történhetik, vépképpen lefolyhassanak ’s ekként az igazság mennél többeknek tettleg is kiszolgáltathasson — azonban sajnosán kéntelenek tapasztalni Heves Vármegyének Rendei, hogy a’ felhozott Törvénvnek ezen jótékony hatósága , most már bírói parantsolatok által akadályoztatik és mivel természetes, hogy a vesztes fél mindent elkövet, a’ fellyebbvitelt birtokon belöl megengedő bírói parantsolatoknak kieszközlésében, előre lehet képzelni azon appellált pereknek sokaságát, melly az igazság kiszolgáltatásának tetemes hátra maradásával napról napra öszvegyül. — Hlyeién bírói parantsolat érkezett nem régiben a’ Fő Méltóságú Udvari Magyar Cancellariától folyó észt. Junius 19-dik 1818 — 1098-ik sz. a. Heves Vármegye Rendéihez ugyan azon Megyében kebelezett Tisza Fürét M. Városa és Kotsi Puszta köz birtokosai között lefolyt proportionalis perre nézve, (mellyet is a’ Szolló Megyéjének arra költ végzésével együtt ekkor szérűi szóra felolvasván) ekként folytató előadását: a’ most átala felolvastatott köz Gyülésbeli végzésből látni való, hogy a’ fent érintett Kir. Udvari Levél már tsak azon te-83 * A'Hevesi Indítvány törvénytelen bírói parantsolat eránt.
