1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
245. országos ülés
32 246-dik ÜL ES 27. Octob. a' telkek állománya, sem az úrbéri tartozások liijányt nem szenvednek, azért nem kívánván azon elvet elfogadni, hogy minden helyeken, a’ hol az uraság határbeli erdővel bír, és erdővagyon, tartozzon a’jobbágyságnak fát adni; de ellenben minthogy bizonyos az, hogy több helyeken, hol az Urbáriumok szerint a’ jobbágyoknak tűzi fa járna, a’földes urak, és azoknak tisztjei igazságtalan bánás, és erőszakoskodások által a’ jobbágyokat a’ fa’ használataiul megfosztották, és a’ mai napon gyakorlatban sintsenek, az olly helyeken tehát, a’ hol t. i. akár Urbárium, akár gyakorlat szerint a’ jobbágyoknak tűzi fa használására fen áll igazok, azt meg adatni óhajtván, világosan kívánja kitétetni, hogy a’ hol a’ jobbágyok mind az Urbáriumok, mind az eddigi gyakorlatok szerint tűzi fajzás használatában voltak, abban továbbá is megtartassanak. Ábaűj Vármegye’ 2-dik Követe azon princípiumot, hogy a’fajzás a’ jobbágy telek állománya Constituíivuma légyen, soha el nem fogadhatja, de azt sem esmérheti el, hogy az Urhér béhozatalakor a’ fajzás a’ classificatio alapját tette volna, mert Megyéjébe felette sok helységeket tud, és esmér, a’ mellyekbe egy fa sintsen, niég is 1-ső classisu helység, merta’ szántó földje jó és termékeny; ellenben sok erdős helységek 2-dik, 3-dik classisuak, mert a’ szántó foldjök sovány, az egész fajzást tehát Küldői úgy tekintik, mint a jobbágy sorsa jobbítására szolgáló földes úri engedményt ’s ezen eleibe szabott vezér elvből indulván ki, sem az állandó öl fa mennyiséget, sem az erdőnek természetiben való kivágását, sem végre a’ sequestrum megemlítését Küldői meghagyások szerint el nem fogadhatja, hanem egyenesen, ’s egyedül a’ régi országos szerkeztetés megmaradását pártolja. Zemplén Vármegye’ 2-dik és Árva Vármegye’ i-ső Követe az Országos javallatot kívánta megállapitatni. Eperjes Városa Követe: hogy az urbarialis fajzásnak illetősége mint a’ fő hatalom felvigyázása mellett a’ földes urasággal szabadon teendő szerződés által meghatározandó jobbágyi haszonvétel, ingatlan mértékben, vagyis folyton tartókig természetben kiadattasson, azon okokon kívül, mellyeket Pozson Városának Követe felhozott, még a’ következendők is ajánlják: mert a’ természeti helyzet a’ mindenhol vég nélkül változó ’s külön magányos tekintetei miatt semmi átallyános rendelést, és határozást nem enged, — mert az adóbeli fundus biztossága voltaképen megkivánnya, hogy az ő íökélletes mennyiségében következőleg folyvást való kitűnő állandóságában meg legyen, mert tovább a’ harmadiknak tulajdonát az örökös szenvedelmű terhektől, mellyek csak zavart gerjesztenek, és panaszt szülnek, sőtt a’nemzeti iparnak, az erdők nevelésének, és megtartásának legtöbbet ártanak, a’ Törvényhozás által a’lehetőségig felmenteni kell, mert csak ezen mód által háritaíhatik el az erdők nevelése, és fen tartása ciánt felhozott ama’ kellemetlen zár kérdése, mert a’ jobbágyoknak megengedett haszonvétel szabad adás vevése ezen elkülönözést voltaképen megkívánja, mert kiki biztos javát, és hasznait tudja legjobban becsülni, a’ bizonyost, és állandót, a’ bizonytalan és önkénytül függőnél fcllyebb emelni; mert végre az így világosan elesmért fogyatkozás a’ jobbágyságnak iparkodása által mind hamarább, mind bizonyosabban fog kipótoltatni, mint a’j jövendőbeli haszontalan reménységei által, és a’ költsönös békesség, és egy veles nyugodalom a' földes urak s jobbágyok közt. annyival bizonyosabban ’s
