1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
255. országos ülés
255. ULIÍS. 10.November. 181 úrbéri rendszer és a szerződések természete azt hozza magával, hogy foglaltaiban a’felek költsönös viszonaik, hasznaik, és kötelességeik nyilván kifejeztessenek, épen a’ dolog természete hozza magával azt is, hogy mivel a’ földes úri és jobbágyi viszonokrúl, hasznokról, és kötelességekről az úrbéri czikkelvek, az úrbéri kötésekről pedig e’ jelen 5-ik Törv. Czik.szóllana, mint arról a’ mi úrbéri tárgy az úrbéri törvényekben történjen rendelkezés, és a’ jobbágyi kötelességek alól, melly móddal lehető kiváltakozás is, ugyan ott intéztessen el, a’ hol a’ kiilöinbeni kötelesség megszabatott, ezt a’ Szálló is tökélletesen tartja, ebből azonban még sem következtetheti azt, hogy egy átaljános summa pénz letétele mellett kötendő örökös kiváltakozási szerződésnek megállapítása e’ jelen úrbéri helyre tartozandó volna — mert a’ mi azt illeti, hogy minekutánna a’ jobbágyi kötelességek itt határoztatnak el, az is itten mondasson ki, hogy ezen kötelességek alól a’ jobbágy magát miképen válthatja meg, ez magában tagadhatatlanul igaz ugyan, azt hiszi azonba, hogy ennek már ezen 2-dik szakaszban a’ mit szinte 6 Felsége elfogadott, elég vagyon téve, a’ hol nyilván kimondódik, hogy a’jobbágyok a’törvény által kiszabott kötelességeikre nézve külön külön örökös kötéseket tehetnek, ki vagyon, itten tehát nem csak a’ kötelesség téve, hanem egyetemben az út is kijelelve, hogy a jobbágy ha ezen kötelességét természetben tellyesíteni nem akarja, és azoktól külömben menekedni módja vagyon, ezektől magát miképen válthatja meg; a’ midőn tehát azon mód, hogy a’ jobbágy az ő jobbágyi tartozásit és kötelességeit miképen válthatja meg, már ki vagyon mondva mind azon mód, melly ezentúl megyen, és így az is, hogy a' jobbágy magát egy átaljános summa pénz letétele mellett örökre megválthassa, nem az ő esztendei jobbágyi szolgálatainak megváltása, hanem inkább ezeknek örökös megvétele ’s megvásárlása és oily kötés leend, melly távul sem az úr és jobbágy között esztendőnként előíkerülő viszonyokat tárgyazza, hanem inkább olly örökös kötés, melly azon viszonyokat egészlen megszünteti, és az egész birtokot kiválthatallanúl a’-jobbágyra ruházza, már pedig törvényeink, ha bár az allodialis és urbarialis birtok között a’ haszonvételre nézve kiilömbségct lesznek is, ezeknek mindazonáltal örökös elidegenítésére és megszerzésére nézve csak ugyan egy utat, az az: a’ béváltást mutatták ki, ’s a’ jövendőre nézve is semmi ok nintsen, hogy ezek egymástól ezen tekintetben el választassanak, és az urbarialis birtok elidegenítése minden a’ bévallást megelőző megkivántatóságok elmellőzésével a’ contractus útjára bizattasson a’nélkül, hogy az ősiségre, melly a’ törvényes tárgyban már az örökösödésben és osztályokban épen fentaríatott, legkevesebb tekintet is lenne — nem is használ talán ez ellen azt felhozni, a’ mire az Izenetben is czéloztatik, hogy t. i. minekutánna a’ földes úri hatalom fenmarad, ezen örökös kötést nem lehet az egész birtok örökös elidegenítésének mondani, mert minekutánna a’ földes úrnak a’ jobbágyok után való örökösödése, melly amúgy is csak igen ritka esetekben fordul elől, a’ törvényes tárgyban ánnyira öszveszorítatolt, hogy ezen fenhagyott földes úri hatalom jövendőben egyedül csak terh leend, ki nem látja azt által, hogy ezen terhtől kiki örömest szabadulni kíván, es minthogy a’ törvényes tárgyban az ettől való menekedésre elég, ösvény van is nyitva, attól minden bizonnyal szabadulni is fog, és így ezen képzelt titulus is megszűnvén a’ tulajdonos földes úr ebbéli kiváltakozás színe alatt valósággal a’ birtok tulajdonságából verköztetik ki — a’ mi nem csak az egyes nemzetségekre nézve an- Jegyzó-Kőnyv. IX. í)arab. lb
