1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
245. országos ülés
215. ÚLfíS. 27. Oct. 13 mi illeti az urat az erdőből? eddig való tapasztalás mutatta, bogy open ezen önkény leg nagyobb bizonytalanságra szolgált okúi mind az urnák, mind a’jobbágynak, de nem kévés önkénynek adott alkalmat az illető Bíróságoknak, kik e’ tárgyban Ítéletet hozni elő forduló panaszokra kötelesek valának; mert az elegendő szónak magyarázatja csupa önkénnyel batároztatott. — Az elpusztult, vagy rósz karba lévő erdőknek javítását bírói zárakkal kívánja a’jelen Törvény eszközöltetni, azonban a’bírói zárak a’tulajdonnak mindenkor, és mindenhol valóságos ellenségei, de különben is mind addig, míg a’ mennyisége a’ tűzi fának határozva nem lészen csupa önkényen fog annak rendelése alapulni, az igazságtalanságát pedig ezen módnak a’ leg inkább mutatja, hogy ösméretlen, és határozatlan kiszolgáltatás’ fejébe zár rendeltetik, a’ tulajdonos tiltatni fog tehát erdeiben irtásokat tenni, és így tulajdonával szabadon élni, — de felejtkezni arról sem kell; hogy ezen rendelés mellett a’ népesedés, és ebből származandó ipar örök időkre el temettetnék, bizonyossá teszik tehát ezen okok, hogy jelen Törvény rendeléssel az úri tulajdon az erdőkre nézve tetemes csorbát szenvedni kénteleníttetnck. — De végre Status’ tekéntetéből az erdők’ gondos neveltetése is hátráltalik; mert olly erdőkben, a’ hol szabad lészen jobbágyok közűi kinek kinek az egész esztendő által be menni, és ottan tetszése szerént csattangolni: ott soha valódi erdő cultura divatozni nem fog, ott a’ szükséges költségeket, mellyek csak több évek elforgása után hoznak hasznot, senki kárával tenni nem fogj a, és így az erdőknek költséges felnevelése bizonyos hátráltató okokra akadni fog. — Megmutatván ekképen a’ szólló Követ, hogy a’ felebb előhozott elveknek ezen javallott Törvény Czikkely meg nem felel; bátor vélekedésével e’tárgyra nézve utasítását ajánlani, mellyet már több ízben e’ helyen ugyan e’ tárgyra nézve elő adott, tudniillik tekéntetbe vévén a’ határbeli erdőnek kiterjedését, ügy helybeli népesedésnek szükségét, szabattassék ki a’ jobbágyság’ szükségére hold számban erdő, mellynek azonba maximumát, ügy a’ minimumát is itt a’ Törvényhozás szabja ki, és az illető Törvényhatóságok e’szerént jeleljék, és szabják a’ határbeli erdőnek holdszám’mennyiségét, — ezen hold szám mennyiséget pedig az uraság fő vigyázata alatt illően, és czélerányosan használja a’jobbágyság; — ha ezen rendszabás elfogadtatik, a’ Szólló mennyiségről is utasítását elől adni fogja; — ha pedig olly szerencsétlen lenne, hogy Küldőinek ezen kívánsága a’ többség által el nem fogadtatnék, inkább kész azoknak vélekedéséhez járűlni, kik vágy határozott szekér, vagy Öl számra kívánják a’ tűzi fajzás’ használatát a' jobbágynak törvénnyel határoztatnij csak hogy ezen igen fontos tárgyat a’ mindent gátló, és rontó önkénytől meg mentse, és szabadítva láthassa. — Pest Vármegye’ 2-ik Követe kijelentette: hogy Küldői [a’ fajzás beneficiumát urbarialis járandóságnak nem tekénthetik máshol, mint ott, a’ hol az a’ jobbágyságnak az úrbéri rendbe szedés által adatott meg, és azért az ölfa vágást correlata praestationak veszik ugyan, azt azonba még sem kívánják, hogy ha a’ földes űr a’ fa vágást meg szünteti, a’ jobbágyainak fát adui ne tartozzon. — Somogy Vármegye’ Követével egyet nem érthetett, hogy a’ kerületi szerkeztetés meg nem egyez az erdő műveléssel; mert itt a’ javallatba meg van határozva, hogy a’ jobbágy csak bizonyos napokon mehessen az erdőre, ő tehát a’kerületi javallatot az úrbéri tárgyra nézve fel állított princípiumokkal ellenkezésbe nem látván azt meghagyatni kívánta. — Jegyző-Kőnyc IX-ik Darab. 1
