1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
244. országos ülés
211. ÜLÉS. 2’>. Oct. <) nehézség támad ; egyik hogy a’Királyi Válasz által olly helységen , hol most is per folyik a’ legelő miatt, segítve nem lesz, ott maradnak, a’ hol voltak, a’ panaszos helységek — másik nehézség abból íog eredni; hogy ezen Királyi Válasz’ érkezte ólta a’ földes úr erre számítván, szaporítja a’ marhája’ számát, hogy praescribáljon, usust csináljon, a’ mit ismét meg nem köszön a’ nép — de még az a’ nehézség is fent forog, hogy nem tudni, mi számlálásba kell venni a’földes úr’ marháját, mert tapasztaljuk, hogy annak számát gyakran változtatja, hogy azt egy legelőről által hajtatja a’ más helység' legelőjére? nem tudja a’Deputaíio, —felossza e’az üdőre, vagy átallyánosan vegye? — Arad Vármegye’ Követének, a’ ki a’ Királyi Választ védelmezi, a’ Szálló azt feleli, hogy, ha Aradban a’mi egyforma helyheztetéssel bír, mindenütt 80. holdat adott volna a’Resolutio, állana az argumentuma, de ott sincs egy formán megállapítva a’ legelő mennyisége — veszedelmes az önkény, és ennek hol lesz határa, ha az ítélő széknek bizonyos cynosurája nem lesz? azonban igen sokat lehetne pro et contra Resolutionem, et Redactionem mondani, mellyr mind ez oda mutat, hogy illy Hazában átallyányos cynosurát szabni lehetetlen, — a’Szólló tehát az általa érintett elvből ki menve, azt kívánja: 1-ör hogy, a’ hol ki nem kerül a’ négy hold legelő, szabad ne légyen a’ földes úrnak marhát tartani, míg e’ részben a’ jobbágy biztosítva nem lesz. 2-or, hogy olly helyeken , a’ hol a’ jobbágynak leg nagyobb jövedelme a’ marha tenyésztésből áll, ott nagy obb maximum liatároztassék, és ezen változással az országos szerkeztetésre szavaz. Pozsony Vármegye’ 1-ső Követe úgy vélekedett, hogy, mivel az usust, melly a’ legeltetés’ tekéntetében az Urbér’ behozatalakor gyakoroltatott, kitudni lehetetlen; azonban a’ rendes gazda akár jobbágy, akár földes úr volt, birtokhoz képest tartott marhákat, azért a segregatióra nézve a’ birtok’ kiterjedése szolgáljon kúltsul, ott azonban, a’ hol a’ földes úr marhát nem tartott, vagy a’ hol külső birtoka nincs, annak legelő ne adasson. Ezen javallatot annál inkább elfogadhatónak gondolta, minthogy ebben nem látott annyi önkény t, mint az országos szerkeztetésben: mert ezen javallat szerént csak ott nem lenne a’földes úrnak pasammá, a’ hol az eddig sem használta, — az országos szerkeztetés szerént pedig sehol sem volna, a’ hol egy telek után négy hold ki nem telne, ha bár eddig annak használatába volt is a’ földes úr — már pedig a’ ki ususba van, ki tiltani nagyobb önkény, mintazt, a’ki bent nem volt, attól el zárni; többnyire kijelentette , hogy', ha ezen javallata el nem fogadtatik, a’ Királyi Válaszra szavaz. — Humor \ ármegy e’ 1-ső Követe inkább a’ kerületi szerkeztetéshez, mint a’ Király i Válasz elfogadásához járult. Fejér Vármegye’ 1-ső Követe az elkiilönözésre a’ kerületi szerkeztetést, a’ legelő kiadására nézve pedig a’ Királyi Választ fogadta el. Mármaros Vármegye’ 1-ső Követe magára a’ tárgyra nézve elfogadta a’ Királyi Választ, mivel azonba Megyéjébe sok hely van , hol az elkülönözést kivinni nem lehet, azt kívánta, hogy határoztasson el: mennyi marhát lehessen egy jobbágynak tartani? ha pedig itt elhatározni nem lehetne, annak elhatározása bizattasson a’ Törvény hatóságra. — Soprony' Vármegye’ 2-ik Követe így' szállott: szó szaporítás volna többet mondani mint e’ tárgyban Szala Vármegye’ Követe kifejtett, mert noha igaz, hogy a’ Resolutio öukényt foglal; de igaz az is, a’mit Vass Vármegye’ Követe említett, hogy az országos szerkeztetésben az mondatik: hogy, a’hol a’ paraszt több lege- Jegyzo-Konyv IX-ik Darab. 3
