1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
193. ülés
80 í93-dik ÜLÉS i2. Május. 2-dik Ítésznek 48. és 49-dik Czimjei, mellyek nyilván azt határozzák, hogy az Egyházi Személyek Birtokaikra való nézve a’ világi Bíróság alá tartoznak. — De Személyekre való nézve, ki vévén azon eseteket, a’ mellyek a’ Hármas könyv 2-dik részének 43. és 44. Czikk. foglaltatnak, és az 1647. észt. 16. TÖrv. Czikk. emlitetn§k, Országunk kezdetétől fogva Sz. István Király 1-ső Könyvének 3-dik része értelme szerint, mindenkor az Egyházi Bíróság alá tartoztak, és ezen Privilégiumok által külömböztettek meg a’ világiaktól: „ut sicut Privilegia et Libertates omnium Regnicolarum observari et inviolata esse debent, ita etiam libertates et immunitates privilegiaque Ecclesiastica, ab omnibus inviolabiliter observentur*“ Sött az Egyházi Személyeknek ezen szabadsága és privilegiumja 2-dik Ferdinánd idejétől fogva a’ Királyi Diplomákba belé is iktattatott, melly a’ Privilégiumnak sérthetetlen meg tartására a’Királyok koronázások alkalmával magokat eskiivéssel is kötelezik. Annál kevesebbet tehát, hogy a’ KK. az Eg3rházi Személyeket ezen Jussoktól, melly Országunk sarkalatos Törvényeiben gyökeredzik, elmozdítani kívánnák, minthogy már az előbbeni Törvény javallatokban minden statust a’maga Törvényes Jussaiban meg hagyták, hogy kiki személyére való nézve tulajdon maga Bírája által Ítéltessen. Már ezeknél úgy tartja a’ Szálló az Egyházi szeméh ek sem alábbvalók. kiket Törvényeink első statusnak neveznek, és a kikről a’ Hármas könyv 1-ső Részének 2-dik Czimjében az mondódik: Personae spirituales — Personis secularibus digniores habeantur. Ennél fogva minthogy számos Törvényeink vannak, mellyek nyilván elhatározzák, hogy az Egyházi személyek mind birtokaikra mind személyekre való nézve, miilyen esetekben és mitsoda Bíróság alá tartozzanak; fölöslegvalónak látja, a Törvények számát szükség nélkül szaporítani; ugyan azért ezen 7-dik szakaszt a’ javallott Törvény Czikkelyből, egészen ki hagyatni óhajtja. — Az Elölülő. Nem látja szükségét ezen §-usnak, mert minő esetekben légyen a’ Papi status a’ Világi Törvényhatóságoknak alája vetve, azt a’ 1647. 16. nyilván ki mondja, mellyet ha a’ tanátskozás alatt lévő szerkeztetéssel egyben vet, úgy látja, hogy tovább vág a’ szerkeztetés és a’ papi statusnak szabadságát sérti; azért annak ki maradni kelletik, mert ellenkező esetben azon perek, mellyek tsak spiritualis büntetést húznak magok után, Biró nélkül maradnának, minthogy a' spiritualis büntetést tsak a’ Sz. Székek mondhatják ki •— ezeknél fogva vagy maradjon ki a’ §-phus vagy ha meghagyni kívánják, tétessen a’ szerkeztetéshez in conformitate Art. 16.1647. Bihar Vármegye 2-dik Követje. Küldőinek utasításából kívánja, hogy ezen 7-dik szakaszban az „injuriae“ szó mellé tétessen „Personales et reales“. — Zemplén Vármegye 1-ső Követje. Az Elölülői Javallatot ezen Czikkelynek, melly az Országos Kiküldöttség szerkezteiében sem foglaltatott bé, ki hagyatására nézve mind a’ már elő adott okoknál, mind különösen annál fogva is pártolta , mivel a’ már elő hozott 1647. 16. Törv. Czikk. utolsó szakaszában az Egyháziakat és A álágiakat egyenlőképpen érdeklő Törvényes büntetés és szabály súlya külömben is említetik, ’s azon kivétel, melly itta’Törvény könyvben kijelelt esetekről tétetik, mutatja nyilván, hogy a’ Sz. Székek biráskodhatása — Privilegium Fori — ezekre nézve mindenkor fer.állott, mellyet Küldői továbbá is védelmezni, és megtartatni kívánnak.
