1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
239. ÜLÉS. 20. Oct. 3ó5 birtok nélkül vannak, a’ mi egyedül a’ korlátlan adás ’s vevésnek kell tulajdonítani, holott regemen Anglia és Olasz országban, valamint Európának majd minden részeiben feudális alkotmányok létezvén, 's e‘ mellett a’ földes uraknak, annyival inkább a’jobbágyoknak birtokaikat eladni nem lehetvén, — kétség kívül a’ jobbágyság a’ föld használat’ birtokában úgy volt, valamint most itt a’ magyar jobbágyság, melly birtokból csupán a’szabad adás vevés miatt eshetett ki, ’s a’ birtokosból árendássá vált — mellyik jobbágyság légyen pedig boldogabb, a’magyar birtokos jobbágyság e’, vagy pedig azon Anglus Fermer, és Olasz árendás, kit a’ földes úr, eltelvén a’ contractus ideje, az Ország’ útjára küszöbölhet ki? a’ KK. és RR. bölcs ítéletére bízta. Zemplén Vármegye’ 2-ik Követe a’ Kerületi végzéshez jelentvén magát. Csongrád Vármegye’ Követe Klauzál úgy vélekedik, hogy ha jótékony a’ jobbágyságra nézve a’ jobbágy telkeknek korlát nélküli megvehetése ott, hói az eddig divatba volt, nem lehet azt rosznak állítani az ország’ egyéb részeire is. Maga a’ Kormány elesméri a’ korlátlan adás vevésnek hasznos voltát, különben képzelni sem lehet, miért kívánja azt ott, hol az eddig szokásban volt, megtartatni, — de a’ tapasztalás is mutatja, melly nagy befolyása van a’ korlát nélküli szerezhetésnek az ipar’ kifejlődésére, ’s megczáfolja voltaképpen Trencsén Vármegye Követének a’béli aggodalmát is, mintha ez által egész helységek egy két ember kezére kerülhetnének, mert nem csak Bánátban, hanem azon Megyének is, mellynek a’ Szólló képét viseli, nagy kiterjedésű mező városaiban, hói az adás vevés minden megszorítás nélkül régóta szokásban van, alig találhatni egynéhány jobbágyot, ki négy teleknél többet bírna, ’s ha megesik is néha, hogy némelly egyes jobbágy egy két telekkel többet tudott magának szerezni, a’ sokáig elmaradni ritkán szokott osztályok az egy kézben megszaporodott telkeket csak hamar ismét többek' birtokába jutatják; — ezeknél fogva a’Szólló a’ szabad adás vevés korlát nélküli megengedését nem csak azon helyekre, hói ez eddig is gyakorlatba volt, hanem az ország’ minden Megyeire ’s helyeire egyformán kiterjesztetni kívánja. Komárom Vármegye’1-ső Követe kijelentette, hogy őtet mind azon okok, mellyek a' Királyi Válasz ellen felhozattak, meg nem indíthatták; azt mondják ugyan is: hogy nem lehet elfogadni azt, mit a’ Királyi Válasz Bánátra nézve kíván; mert az egész országra nézve megrontja az egyformaságot, az egész országra pedig, miután már conclusum vagyon, ezen szabadságot ki nem terjeszthetjük; de meg kell gondolni, hogy midőn a’ Kormánnyal a’ Törvényhozás felett tanácskozunk, tractatusban vagyunk, és hogy az igazság a’ súrlódások által fejtődik ki. Felhozattatfak például más országok is annak megmutatására, hogy a’szabad adás vevés’ korlátlan megengedése káros, de erre elég azt felelni, hogy a’ mi más országba káros, az itt hasznos lehet, mert ott nem csak árendások, de pénzes emberek is vannak. — Felhozatott a’ majorátus is, de ez nem csak nem ellen argumentum, sőtt a’ mi malmunkra szolgál; mert a’ majorátust is éppen azért kívánjuk eltörleni, hogy több ember vehessen jószágot. — Ellenben azon okok, mellyek a’ korlátlan szabadságát az adás vevésnek javalják, megczáfolhatatlanok; mert azok a’ gyakorlatból merítetnek; mert ime látjuk, hogy ezen szabadságnak semmi káros következése nem volt, nem is tapasztaljuk, hogy mind ezen szabadság mellett akár a* Bánátba, akár a’ Jászságban, akár Komárom Vármegyében, a’hol némelly helyen szinte divatoz, a’ birtok egynéhány kézre kc-89 * i
