1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
316 minden esetben az adó tárgynak e’ részét országos tanátskozás, és határozat alá venni kívánják, ugyan ezt látja eszközöltetni. Illy értelemben tehát külömben is a’ többség pártolni látszatván: a’ kerületi javallat elfogadását nem ellenzi. — Beregh Vármegye’ 2-dik Követe: az 1-ső Úrbéri Törvény Czikkely’ ezen 6-dik <§-usát el nem fogadhatta, ’s a’ Rendeket meg kérte; hogy, miután 0 Felsége ezen §-ust úgy, a’ mint fel terjesztetett, el nem fogadván, megszűnt kötelező Ország Gyűlési Végzés lenni, vegyék űj tanácskozás alá, és ezen kérése’ következésében magát így fejezte ki: — Egy constitutionalis országban, a’ hol a’Nemzet’ Képviselői, és a’Fejedelem együtt teszik a’ Törvényhozást, bizonyos, hogy csak a két fél együtt! alkudozásából léphet valamelly Törvény életre. Az Hlyen alkudozások Törvénnyel éppen azok, a’ mellyek az eggyes polgárok között való alkudozást kötelezik, csak azon külömbséggel, hogy azok egyes polgárokat illetvén, nem bírnak olly nagy szentséggel; mint, a’ midőn a’ Nemzet, és Fejedelem közt való alkudozást érdeklik, mert az Hlyen alkun egy Nemzet’ boldogsága függ. Két Polgár közt való alkudozásban, ha az egyik fél el nem fogadja, a’ másik fe'I által elébe terjesztetett alku pontjait úgy, a’mint elébe adódott, egész ki terjedésében: megszűnik azonnal azon pont, kötelező erejű lenni, az előterjesztőre nézve is. Ez kétségtelenül így áll, nem is lehet e’ máskép; mert ezt kivánnyák a’ társaságos élet’ kölcsönös viszonnyá!, és az alkudozás’ ezen gyök elveinek a’ Nemzet, és Fejedelem között még szorosabban kell létezni. — E’ jelen eset éppen illyeu szellemű — a’ KK. és RR. a’ Felség’ elébe terjesztették azt: hogy minden, a’ ki colonicális telken lakik, vigye a’ majdan meg állapítandó rajta fekvő terheket, ezen kitételt használván a’ Törvény javallatban determinanda publica onera. O Felsége ezt így, a’ mint felterjesztetett, el nem fogadta, hanem ki hagyatni kívánta, ezen változtatás által az-egész tárgy más ábrázatot öltöze fel; mert, ha ezt elfogadnánk; úgy ezennel minden nemes, a’ ki colonicális telken lakik, minden azon terheket, a’ mellyeket ollyan colonicális telektől a’ nemtelen viselni tartozott, szintén vinnie kellene; sőtt még a’ további tanácskozástól is kizárni látszana az Ország Gyűlését.— Ez tovább terjed, mint a’ Rendek’ czélzata volt, mert bátor hivatkozni magokra a’ Rendekre; hogy, a’ midőn a’ determinanda szót a’ Törvény javallatba beiktatták, akaratjok csak oda terjedt, hogy az usufructuatio’ útján meg veendő colonicális telkektől vigye a nemes ember a’ terheket ugyan, de csak azokat, a' mellyeket a’ Törvényhozás jónak látva meg fog határozni; nem tehát minden terheket, és ezennel, a’ mint azt a’ Királyi Resolutio tartja. Ezekből világos, hogy O Felsége a’ felterjesztett Törvény javallat’ ezen pontjára úgy, a’ mint fel terjesztetett, meg egyező Válaszát nem adta; kétségtelen igazság ennél fogva, hogy ezen pont tovább nem kötelező; azért új tanácskozás’ tárgyává vált. — Ezért kéri a Karokat, hogy ezen §-ust meg változtatni, és a’ colonicális telken lakó, ’s szegényebb sorsú nemes társainkat minden szolgai terhektől meg óvni ne kételkedjenek; ezt parancsolja Consíitutiónk’ alapja, de újjabb Törvények is, mellyekból csak az 1723: 6-dik Törvény Czikkelyt említi, melly ezt mondja: Sacratissima Majestas tam Dominos Terrestres, quam et alios quosvis, nobilitari praerogativa gaudentes ab omni Contributione in perpetuum immunes conservandos clementissime decernit. Ezen Czikkely éppen akkor hozódott, a’ midőn ugyan csak az 1723: 1-ső, és 2-dik Törvény’ Czikkelye. Ugyan az a’ Törvényhozó test hozta azt, a melly ezt, ugyan azon Fejedelem sanctionálta azt, a’ ki ezt; egy forma változha-238. ÜLÉS. 18. Octob.
