1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
237. ÜLÉS. 17. Oct. 305 meseket elválassza, mint az Istennek valamelly különös választott népét; de, mivel megállapíttatott, hogy a’ nemességnek azon része, melly nem birtokos jobbágy telket vehet, nincs ok, miért kellessék a’ nemességnek másik részét kirekeszteni; mert, ha jól bele tekéntünk a’ dolog’ belsejében, azt látjuk, hogy ha a’jobbágy telkeknek a’ nemesség által megvásárlása veszedelmes, az egy formán veszedelmes minden Nemesnek tekéntetébül; mert, bátor egy valamelly Nemesnek még e’ mái napon semmi némii földes úri jószága nincsen, ki áll arról jót, ’s vallyon nem lehet e’, hogy holnapi napon örökösödés, vagy vásárlás’ útján ol- Jyanhoz nem jut; úgy, de azt mondják egy némellyek, hogy, ha a’ paraszti telket bíró nemes földes úri birtokot szerez, vagy örökösödés, ’s egyéb úton nyer, a' jobbágyi birtokát köteles légyen azonnal eladni, mert, ha ez el nem határozódik, benne leszünk ismét abba, hogy a’ paraszt telket bíró Nemes mindég tehet köz birtokos is; de meg kell fontolni, mi lesz már ennek a’ következése: az aviticitas princípiumánál fogva minden nemesi birtok bizonytalan; már most, ha a’ jobbágy birtokot a’ mondott esetben el kelletik adni, ez is bizonytalan lesz, miért kell ismét ezen új bizonytalanságot felállítani? a’ Szólló ugyan azt sem találja czél erányosnak, hogy a’ földes úr kizárattasson a’ jobbágy telkek’ vételétől; de még is azt tartja, hogy a’ földes úrtól más állásba van a’ köz birtokos, mert, ha úgy lesz a' dolog elhatározva, a’ mint Borsod Vármegye Kövelesz minden kétségnek; a’ Szólló tehát uiarad az Izenet vege te mondotta, mellett. Az Elölülő: tudta következtetni; gedtessen meg mind azokból, mellycket a’ szóllott Követ felhozott, nem hogy a’ jobbágy telkek vásárlása a’ köz birtokosoknak is en/ mert az Úrbéri munkálat felett folytatott tanácskozásokba mindég a’ volt a’ KK. és Rendeknek vezér elve, hogy az adózó népen könnyíttessen, az a’ köz terhek’ viselésére alkalmatossabbá tétessen, és a’ volt az oka; hogy a’ földes urnák tulajdon jusait megszorították; ám de ezen vezér elvet a’ köz birtokosokra alkalmaztatni nem lehet, mert azok a’ köz terheket nem viselik. Túrócz Vármegye I-ső Követe a’ Királyi Válasznak ezen §-ra tett észrevételét elfogadja, mert tökélletesen meggyőződik, hogy éppen azon indító okok, mellyeknél fogva a’ földes urak a’ jobbágy telkek’ haszonvételének megvevésétől eltiltattak, azon Helységnek többi compossessorai iránt is elő fordulnak; — nem is mozdítják el véleményétől azon sok okoskodások, mellyek ezen rendeletnek ellenére felhozódtak ; mert csak ugyan mind a’ legeltetésbe, mind a’ contributionalis fundusnak evidentiában való tartásában előfordúlható minden zavar; úgy nem külömben a’ jobbágy Községek’ depopulatiója, és más panaszoknak elmellőzése szükségképpen azt megkívánja, hogy a’ helybeli földes urak a’jobbágy telkek’ haszonvételének bírhatásától eltiltva legyenek. — Bács Vármegye’ 1-ső Követe úgy vélekedett; hogy ha a’ földes úri birtokot bíró Nemes más határba vehet jobbágyi telket, nincs ok, miért tiltódjon el attól, hogy ott helyben is, a’ hol birtokos, hasonló telkeket vásárolhasson; mert csak ugyan mind a’ két esetbe köz birtokos is, és jobbágy is lészen; ebbe tehát nincs semmi anomalia. Nem indíthatták a’ szólló Követet az Előlülő által felhordott okok sem, mert ő azt tartja depopulatiónak, midőn a’ jobbágy úgy elköltözik, hogy a’ telek elpusztul, a’ mi ha történne, valóba káros, és veszedelmes volna; de ha elköltözködvén a’jobbágy, a’ telket Nemes szállya meg, akkor Jegj/ZÓ-KÖnyv VIII-dik Darab. 77
