1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
298 237. LIES. 17. Oct. mert ebből a’jön ki, hogy a’ Földes Úrnak is engedtessen meg a’Jobbágyi telkek vásárlása, mivel úgy még nagyobb lesz a vevők’ öszve sereglése; ennél fogva tehát, minthogy előre ellátja, hogy, ha a’ Köz birtokosnak is szabad lészen, Jobbágy telkeket vásáriam, a’telkek mind az Uraságnak kezére fognak játzatni, a’ Királyi Választ elfogadja. Vas Vármegye’ 1-ső Követe: a’ jelen Izenetben a’ tanácskozás alatt lévő C-ik §-usz első részére az mondódik, hogy azok az okok, mellyek a’ Földes Úrnak a’ Jobbágya’ telke’ haszonvételének megvásárlásától való kizárását szükségessé teszik, a’ Köz birtokosokra nézve nem forognak fen: meg kell azonba vallani, hogy e’ részben az Izenettel egy értelembe nem lehet, sőtt azt tartja: hogy ha a’ Földes Úrnak a’ Jobbágyi telke’ haszonvétele’ megvásárlásától való eltiltása szükségesnek találtatott, elkerülhetetlenül szükséges, hogy ezen tilalom a’ Köz birtokosokra is kiterjesztessen, mert különben e’ nélkül a’ Földes Úrnak is kizárása sikereden leend , mivel a’ Földes Urak azon esetre egymással könnyen egyetérthetvén, egyik a’ másika Jobbágyának telkét megvásárolhatja, és igy azt, a’ mitől őket a’ Törvény, mint Földes Urakat tilalmazta, megfogják tehetni mint Köz birtokosok. De abba sem érthet az Izenettel egyet, hogy a’ Köz birtokosoknak a’ Jobbágyi telek’ megvételétől való kizárása által a’ nemesi szabadság jobban korJátoltatnék, mint magának a’ Földes Úrnak eltiltása által; mert, ha a’ Földes Úrnak, a’ kit a’ telek’ tulajdonossága is illet, a’ vételtől való kizárása sérelem nélkül megtörténhetett, nem látja által, hogy egy egészlen vidékinek a’ vételtől való tilalmazása mi okból lehetne sérelmessebb. — Végre az Izenettől abban is külömböző értelmet tart, hogy a’ Köz birtokosoknak a’ Jobbágyi telkek* megvételétől való kizárása magoknak a’Jobbágyoknak is ne volna hasznos: mert a’ Köz birtokosok a’ Jobbágyi telkek’ megvásárlására a Jobbágyoknál közönségessen tehetőssebbek lévén, azok elől az eladandó Telkeket igen könnyen elvásárolhatják, és így azon jótétemény, mellyet a’ KK. és Rendek a’ telkek’ haszonvétele’ eladása és vehetősége által a’Jobbágyra árasztani kívántak, távol sem a’ Jobbágyokra, a’ kiknek szánták, hanem a’ Köz birtokosokra fog háramlani. Ezek szerént tehát mind azon köz tekéntetek, mellyek a’ Földes Úrnak a’ telek’ megvételétől való kizárását szükségessé tették, a’ Köz birtokosokra nézve is fen forogván, ’s ezt a’ Jobbágyok tulajdon haszna is megkívánván, ezen okokbúl Küldői’ részéről e’ részben a’ Királyi Válasz’ elfogadására szavaz. Az Egri Fő Káptalan’ Követe: valamint abban, hogy a’ Földes Úr tulajdon maga telkét a’ Jobbágyától megvásárolhassa, nem egyezhet meg, mivel azt a’ tulajdonnak ideájával megegyeztetni nem tudja; úgy arra sem álhat, hogy ezen szabadság a’ Köz birtokosoknak megadasson, mert kérdem bátor: fog é az illyen Köz birtokos a’ Jobbágy telek’ haszonvételével járó minden terhet viselni, vagy nem? ha fog, ugyan azon egy helységben Úr is lesz, Jobbágy is, ha pedig minden terhet viselni nem fog, azon része a’ tehernek, mellyet nem visel, a’ többiek’ nyakába háromlik, a’ mi a’ Statusnak kárára, a’többi adózónak terhére lészen. A’Szólló’ véleménye szerént főbb tekéntetet érdemel itt az is, hogy, midőn 1790: 35 Czikkely által Deputatio rendeltetett a’Jobbágyság’ szabad költözködése’ rendszerének kimunkálására, azon Deputatiónak meghagyattatott, hogy az adózó népnek fentartását fő elv gyanánt tartsa: már vallyon fog e’ a’Jobbágy sorsa az által könnyebbedni, ha a’Köz birtokosoknak is szabad lészen a’ telkeket meg vásár lani ? Kiállya e’ a’ Concurrentiát a’ Földes Úrral? azon Földes Úrral, a’
