1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
290 230. ÜLÉS. 10. Oct. sen, és ezt a’Törvénybe nyilvánosan ki mondatni kívánta; végsőképpen jól tudja ugyan azt, hogy az Ország Rendei a’ pénz’ nemének el határozásába bocsájtkozni nem akarnak, de, minekutánna bizonyos az, hogy Országunk nem más, hanem egyedül jó értékű pénzt ösinér, nem látja által, miért ne lehetne ezt a’ Törvényben is világosan érinteni. Ha mindazonáltal Küldőinek kívánságát e’részben is el nem élhetné, akkor kéntelen ezen nyilatkoztatásának a’ Napló Könyvbe való iktatását sürgetni. Az Előlülő is szinte azon vélekedését nyilatkoztatta, hogy, a’ hói még revisio nem történt, ott superrevísiót képzelni nem lehet; ugyan azért, minthogy az Al-íspány ítéletét, mi előtt a' Köz Gyűlés’ elejébe terjeszti, senki sem revideálta, a’ Köz Gyűlés’ meg vizsgálását superrevisiónak mondani nem lehet; azért a’ Királyi Válaszba foglalt revisionis szónak el fogadását ajánlotta. Sáros Vármegye’ l-ső Követe: Pótló utasítását követve, az 1-ső Articulus* Czímjén, Királyi Válasz szerént kerüleíileg tett változásba csak olly módon nyugszik meg, hogy, ha azon Articulus bevezető pontjára, és első §-ára nézve, meg tartatna az elébbeni Országos szerkeztetés; mert a’ subditorum szó túlabb menvén azon, mit a’ Törvény, és gyakorlat Jobbágy Colonus nevezet alatt eddig értettek; mindennemű aggodalom’ eloszlatására szükséges: hogy a’ dolog elébbeni szerkezettel bővebben ki fejtessék. A’ 3-ik §-szra nézve Küldőinek figyelmét nem annyira vonta magára a’ revisio, vagy super revisio szótskának használata, hanem leg főképpen a’ Szakasz’ homályossága. Ugyan is a’ §-usz mostani szerkezete mellett fen marad még azon kérdés: váljon a’ Köz Gyűlési meg vizsgálás a’ Jobbágy’ el költözését meg előzze e’, vagy kövesse? Ezen utóbbi eset a’ megvizsgálás’ ideájával nyilván ellenkezvén, a’ KK. és RR. szándékának meg nem felelne; mert híjába való, ’s időutánni lenne az Al-Ispányi el járás’ vizsgálata akkor, midőn az már előre foganatba v étetett. így tehát a’ Törvény czélja nem egyéb, annál: hogy a’ Jobbágy, Al-Ispányi Bizonyítvány' mellett, csak azon Ai-Ispány’ Factumának fellyebb vizsgálata után, szabadon költözhessen. De, mivel hogy ez a’ szerkezetbe világosan kitéve nincsen, a’ szólló Követ szemei előtt tartván egy részről a’ Törvénybe meg kívántató világosságot, más részről pedig a’ Föld es Urak’ mindennémü biztosittását, a’ 3-ik szakaszt, csekély változás mellett, a’képpen kívánta fel világosíttatni: hogy meg maradván a’ szerkezet bézárólag azon szavakig: assignare ne queunt e, további tartalma imígy fejeződne bé ,.penes solius Vice Comitis Testimoniales, hanc ipsam Circumstantiam contenturas , praemissa duntaxat totius negotii per Vice Comitem proximae Generali Congregationi substernendi super revisione libere poterit discedere.“ A’ 4-ik $-ra Küldői a’ Királyi Válaszba javaltt módosításokat el nem fogadván az elébbeni országos szerkeztetést pártolják. Egyedül, a’ mennyiben e’ §-szban éppen semmi fenyíték nem rendeltetik, az Urokat mérészül oda hagyó Jobbágyok ellen, a’Földes Uraknak elegendő biztosítást nyújtani akarván, oda terjed kívánságok: hogjr, midőn a’ Jobbágyát törvénytelenül le tartóztató Földes Úr ellen igen szigorú rendelkezés egyik részről tétetik, akkor a’ viszonj os méltányosságnál fogva, más részről is tétessen olly rendszabás, melly szerént a’ Törvény ellen vétkező Jobbágyok, akár tisztiképpen, akár más a’ Rendek’ bölcsességük által kijelelendő módon bűnhődjenek. A’ 2-ik és 5-ik §-ra ki jelentvén Küldőinek; a’ Királyi Válasz melletti szavazatját.
