1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
% i92-dik ÜLÉS 10. Május. azon okokhoz, mellyeket Somogy, Tolna, és Pest Vármegyék Követjei már elő hoztanak. továbbá is azt kívánja, hogy e’ tárgyban felírás tétessék, külömben pedig örömest kezet fog Esztergom Vármegye Követével annyiban, hogy ha felírást tenni kell annak nyomósnak lenni kelletik, ’s igy a Szálló egészen hajlandó arra, hogy a', mostani felírás javallat tétessék félre, ’s vétessék elöl alapul a’ 6-dik Izenet, és abból készíttessék egy uj Felírás — erről a’ Felírásról az Esztergom Vármegyei Követ is meg fog győződhetni, hogy eléggé nyomos leend. Kassa Városa 1-ső Követe: ekképpen nyilatkoztatta magát, kétszer már szerentséje volt ugyan a’ szálló Követnek a’ K. Kir. 3-dik Januariusról költ Levél tárgyában, mellyben a’ Karok és Rendek 7-dik Izenete már a’ mai Országos tanácskozásnak napi rendén vagyon, maga vélekedését abban nyilván, és tisztán előadni , hogy ő azon K. Kir. Levélre fel küldendő felírásnak semmi szükségét nem látván, attól egészen cl állani kíván —• de kéntelenitetik őszinte meg vallani, hogy egyik előadása sem ment be a’ Napló Könyvbe ugy, a’ mint meg esett, mert ugyan csak a’ 149-dik Ülési Napló Könyvben éppen előadásának ellenkezőt, t. i. azt, hogy ó a Felírás mellett szavatolt, találja feljegyezve, a’ 156-dik Ülési Jegyző Könyvben pedig, a’ midőn ujjabb előadását okokkal is támogatta, és a' szerint a’ szükséges Napló Könyvnek igazittását kérte, azon kérésének nyomát ugyan fel találta, de azon ó általa előadott okok, mellyeknél fogva Felírást tétetni nem kívánt, egy szóval sem voltak megérintve, ezen okok pedig a’ következendőkben állottak — 1-ször hogy azon K. Kir. Levél által az Ország Gyűlési szállásnak szabadsága leg kevesebbé korlátolva nincsen, 2-szor hogy abban semmi ollyas nem találíatik, a’ mi alkotmányunk leikével vagy meg ütközne, vagy pedig a’ Nemzetnek sarkalatos jussaival és törvényeivel ellenkezésben volna, és végtére, 3-szor azon K. Kir. Levélre teendő felírás ezen Ország Gyűlése Fő Czéljának, melly is a’ rendszeres munkáknak meg visgálása, minthogy ezt nyilvánossan, és tettleg is akadályoztatja; — sem felel meg — mind ezen okokat most ismételvén, azokat szorul szóra a’ Napló Könyvbe be iktattatni, és hogy jövendőben az iIlyen hijányok ne történjenek, a’ szükséges rendelkezést meg tétetni kéri, mert ha a’ KK. és RR. a’ Napló Könyvnek valami hitelességet tulajdonítani akarnak, okvetetlenül a’ többi közt az is szükséges, hogy minden előadások ugy, a’ mint meg történnek, híven abba jöjjenek be. Ezeket előre bocsájtván, a’ mi a’ jelen Izenetet illeti, a’ Szólló ugy mint ez előtt, ugy most is arrul tökélletessen meg lévén győződve, hogy a’ felírásnak semmi szüksége nincsen; ezen [zeneinek azon részében és tartalmában, mellyben a’Felírástól való elállás kijelentetik, meg nyugszik ugyan, de azon ovások iránt, mellyek abban foglaltatnak, a’Karok és Rendekkel egy vélekedésben nemieket, mert ő ugy vélekszik, hogy azon óvásoknak csak akkor helye lenne, ha ezen K. Kir. Levél valami aggodalmat okozhatna, vagy mind azok, a’ mellyek iránt a’ KK. és RR. óvásokat tenni akarnak, meg is történtek volna ■—• de egy sem áll, mert a’ Szólló azon levélből semmiképpen azt nem merítheti: hogy 0 Felsége a’ Törvényhozó Testnek Tanácskozásaiba, és végzéseibe valami bé folyást gyakorlott volna — a’ mint azt sem fogja el esmérni, hogy azon K. Kir. Levél által a’ Törvényhozó Testnek törvényes függetlensége az 1625-ki 62-dik és az 7723-ki 7-dik Törv. Czik. rendelése, és azokban bővebben ki fejtett jussai a’ Tanácskozó Ország Gyűlési Táblának leg kissebbé is lennének meg sértve, és végtére a’ Tanácskozások folyamatában a’ Szállásnak sérthetetlen szabadsága valamiben korlátolva lenne — ezen okoknál fogva semmi aggodalomnak
