1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
236. ÜLÉS. 16. Oct. 2S5 nyelvből át fordítani ne lehessen. Többnyire a’ Barsi indítványra nézve kijelenti, hogy az az ő utasítása szellemével egészlen megegyez, azért a’ megengedni szót, a’ megegyezni szóval kívánja fclcseréltetni. Az Előlülő éppen nem tudott meg akadni a’ Pécsi Káptalan’ Követének előadásán; mert minden Követnek szabadságában áll, véleményét előterjeszteni; azért felszóllította a’ KK. és Rendeket, hogy annak feszegetésétííl annyival inkább állyanak el, minthogy már a dolog’ érdemére nézve a’ határozás külömben is meg Van. Bács Vármegye 1-ső Követe: mivel a’ Pécsi Káptalan’ Követe az ő, és Szala Vármegye’ Követének észrevételére azt felelte, hogy beszédjének csak az egyik oldalát fogták fel, a’ másikat pedig elhalgatták; hogy a’ nevezett Káptalan’ Követének adós ne maradjon, annak beszédje’ másik oldalára is felelni kíván, és pedig, mivel a' Pécsi Káptalan’ Követje’ beszédjének a’ volt másik része: hogy az Úrbéri tárgyba készített Felírás tökélletleu, arra azt feleli: hogy csodálja azon mérészségét, hogy, a’ mit egy egész Nemzet megegyezve jónak, és tökélletesnek talál, azt egyes Követ tökélletlennek meri mondani. Borsod Vármegye’ 2-ik Követe a’tárgyhoz így szállott: Küldői, mint született magyar Nemesek, egytül egyik az anyai emlőkön tanulván a’ Magyar nyelvet; nincs okok reá, hogy önnön Vármegyéjek’ kebelébe, ’s egyedül magokra nézve, a’ Magyar nyelv’ tanulásáról és terjesztéséről gondoskodjanak; nékiek a’ Hazai nyelvet nem tanulni, hanem csak tökélletesíteni kelletvén, — meghagyták azonban a’ Szállónak mint Követjeknek, hogy a’ Magyar nyelvnek Diplomatiai méltóságra leendő emelését, valahányszor a’tárgy előfordul; állhatatosan szorgalmazza: azért is Küldőihöz való szíves hű ségből, ez alkalommal itt hallott némelly mondásokat, részéről sem hagyhat felelet nélkül. Azt jegyzi tehát meg a’ Szálló a’ Szepes Vármegyei Követ’ előadására: hogy a’ Szepesi Követ’ beszédének sokat ígérő kezdetéből, és közepéből nem azon véget várt, a’ miilyent hallott, — Szepes és Túrócz Vármegyék, úgy látszik, hogy ezen tárgyat is csak önnön magános környülállásaikhoz és fogyatkozásaikhoz szeretnék mérsékleni; de, mikor egy egész Nemzet’, ’s így egész Haza’ javáról és díszéről forog fel a’ kérdés; magyarul még eléggé nem tudó egykét Vármegye kevés figyelembe jöhet a Törvényhozás előtt, — örömmel hallotta a’ Szollá, hogy Szepes Vármegye rendeléseket tett a’ magyar nyelvnek kebelébe való terjedéséről; de, ha tett — úgy (szíves tisztelettel légyen mondva) hibázik a’ módok’ választásába; mivel, ha az Országos Felírások, a’ Királyi Válaszok és a’ Törvények, Szepes Vármegye’ kívánsága szerént, ezután is magyarúl és deákúl írattatnának; úgy kevesebb szükségek volna a’ Szepes Vármegyeieknek magyarúl tanulni, a’ Hazai Diplomatiai Actákat deák nyelven is olvashatván; — továbbá a’ Szepes Vármegyei Követ’ mái előadásaira legjobban megfelel maga Szepes Vármegye azzal, hogy néhány esztendőktől fogva, a’ többi Vármegyékhez írni szokott nem csak Válaszait, hanem hazafiúi í’elszóllító Leveleit is magyarul, még pedig jól és szépen is írja.—Egyébbaránt, a’ Pécsi Káptalan Követjenek azt feleli a’ Szálló, hogy az Úrbéri 2-ik Törvény Czikkelyhez tartozó Classificationalis Tabellája az Úrbéri földeknek, és réteknek már magyarúl is meglővén a’ Kerületi Ülésbe készítv e; azon Tabellának deákúl lett írásábúl kár vált a’ deák nyelv’ elsőségére erősséget húzni, ’s azt csak nem fogja tagadhatni a’ Pécsi Káptalan’ Követje is, hogy a’ Felséges Erünk homlokán tündöklő, több Koronák között, kérdésen kívül legszebb, s Jegyző-Könyv Vlll-ik Darab. 72
