1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
. /< 220-dik ÜLÉS. 1. Julius. ?49 ben nem hagy ják, hanem mint egy ollyan példát, mellynek következéséből számithatatlan veszedelmek eredhetnének, kárhoztatni is fogják: — a’Széllé pedig Küldői részéről ezen határozásnak, melly annak törvényes jussait sérti , — ’s alkotmányunk elveivel világosan összeütközik,-—itten nyilván ellene mond, ‘s azt törvényeinkkel meg nem egyezhetének lenni kijelentette, —kérvén ezen nyilatkoztatását a’ Jegj'zo könyvbe bététetni. Az Elölülő kötelesnek érezte magát erre kijelenteni, hogy sokkal jobban tiszteli a’Törvényhatéságok tehetőségét, mintsem hogy oda engedje menni a dolgot, hogy €g)ik Törvénvhatéság a’másiknak tehetőségét feszegethesse, mert illyenekkel mindég gyengítetik a’ Törvényhatéságok acíiviíása, ugyan azért ajánlotta a’ Karoknak és Kendeknek, hogy az illyen kérdéseknek további vitatásával hagyjanak fel. Zala Vármegye 1-ső Követje hajlandé volt az Elölülőnek egyetértésre ’s a’ dolognak úgy szélván fel nem vevésre intézett felszéllitását el fogadni, — mert keserű érzés fogta el keblét, midőn e' tárgyban széllani kelletik. — De Bereglinek Követje olly hangon, olly kifejezésekkel válaszolt Szaboltsnak indítványára, hogy azt már most egészen szé nélkül hagyni, 's igy szavainak, ’s Megyéje tettének helyességet mint egy halgatva Küldői részéről a’Széllé elesmérni nem akarja. Helytelennek állítja Bereglinek a' Követje, hogy egyik Megye a’ másik ellen itt a’ Törvényhozó Test előtt vádolásra kél, ’s azt kérdezi, hogy Szabolts miért avatkozik Bereglinek tetteibe, melly eket a törvényes hatáságánál fogva gyakorol? — és miképpen lehet itten vádoléja? — Vajha vádolás itt soha ne történnék! Vajha vádolásra soha ok ne adódnék, — de kérdi a’ Széllé Bereglinek a’ Követét: hát az nem helytelen é? nem fájdalmas é? hogy egy Megye vádolja az egész Ország Gyűlését, vádolja azon Testet, mellynek maga is egyik tagja, mellynek betsületeaz ő betsuletét, méltósága az ó méltóságát is érdekli, — vádolja pedig olljr módon, olly kifejezésekkel, miilyeneket még miveit társalkodási körben sem örömest hallunk használtatni. Szabolts Vármegye törvényes indítván jő jussával élt akkor, midén büntető törvényt kívánt alkottatni ott, hol é törvény hijánytérezett, ’s ezen indítván ji just Szaboltsnak Követje most úgy gyakorlottá, a’ reá bízott kötelességet pontossan, és kémélié mérsékléssel úgy teljesítette, hogj’az ellen kifogása senkinek nem lehet. — Indítványát elfogadni, vagy azt az Ország Gyűlésének, és a’ Megyéknek el rendelésére halasztani, a’ mit a Széllé is jobbnak tartott, — a’ Rendektől függ, — egyedül a többség fogja ott is el határozni, — vagyon é e’ tárgyra nézve törvény hijány? szükséges lesz é tehát különös törvényt alkotni? •—- és ha szükséges-— mi légyén annak tartalma? —e’ felett a’ többség fog rendelkezni, — de indítványt tenni tsak ugj an jussa volt Szaboltsnak, ’s ezen just kétségbe hozni senkinek nem lehet.— És még Bereglinek Követje, vágj' inkább, minthogy e’helyen a’Követet a’Megyétől elválasztani nem tudja a’ Széllé, — Bereglinek Rendei ugyaniakkor — midén ön Megjéjök függetlenségének, és hatóságának sérthetetlenségét emlegeték, Szaboltsnak jussait csorbítani törekednek, mert a’ kétségtelen inditványi just kérdés alá venni, sót Szabolts Utasításának eredetét is gyanússá tenni akarni, ez által egy Megyének, egy Követnek hitelességét, melly előttünk mindenkor szent, és sérthetetlen, — nyilván kétség alá \onni, ’s a’ magokra erányzott nyilat illy méltatlanul vissza pattantam nem helytelen? nem igaz- Jeayzó-Könyv, Vlíí-dik Darab. 03
