1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

199. ülés

I

199-dik ÜLÉS. 22. Május.

209

halálozván, helyébe a fia tétetett 'Nótáriusnak, a' ki mind a- régi írásokat olvasni, mind az Archívumot rendben tartani igen is tudja.

Trencsény A ármegve 1-sö Követe kijelentette Küldőinek azon kívánságát , hogy a’ Hiteles Helyekről tenni szokott expeditiők Taxájából a’ Káptalanok csak annyit tarthassanak meg, a' mennyi az írót illeti — a többi része pedig a’ Taxáknak, a' köz, nem pedig a’ Káptalanok Cassájába fizettessen*— mivel a’ Káptalanok, és Hiteles Helyei biró szerzetes Rendek különben is annyira vannak dotálva, hogy azoknak az illves Taxákra semmi szükségük nincs.

Pest Vármegye 1-so Követe: igen örömmel hallotta az Egri Fő Káptalan Követének abbeli előadását, hogy ezen Káptalanban mi rendben légyen, ’s kezeltessen a’ Levél Tár, és reményű, hogy több Káptalanokban hasonló rend tartatik — igy tehát ezekre az ó indítványa elfogadása semmi kedvetlen következéseket nem hozott volna; -- hasonló örömmel halottá azon másik kinyilatkoztatását is, mellyet a jelenlévő Káptalanok Követei magokévá tenni látszatnak, hogy t. i. ók eddig is a’ szegény emberek leveleiket minden dij fizetés nélkül ingyen szokták volt kiadni. El csméri, hogy ha a’ tisztelt Káptalan Követe nyilatkoztatás tételével őt meg nem előzi, maga bátor lett volna az iránt kérdést tenni az itt jelen lévő Egyházi Követeknek — ’s bizonyos volt abban, hogy nem más hanem az Egri Fő Káptalanbeli Követ kijelentésével egybehangzó feleletet nyert volna. 3Iindezek tehát annál inkább meg! győzik indítványa igazságáról, ’s tovább is igazságosnak állítja, hogy a’ valóban szegény ember Leveleit ingyen kapja ki.

Marmaros Vármegye 2-ik Követe: noha szereti a’ világos Törvényt, még sem pártolhatja azon indítványt, hogy mivel a’ szokás külömböző, határoztasson meg, ki a’ szegény, mert a’ szegénység relativum — lehet valakinek 200 forintot jóval még haladó értéke, de ha öt, vagy több gyermekei vannak, őtet a’ szegények sorábul ki venni nem lehet, ugyan azért a’ Törvényhatóságokra kívánja hagyatni, határozzák meg azok a’ környüiméuyek szerént, kit kellyen szegénynek tartani.

Az Elölülő felszállitotta a’ Karokat és Rendeket, hogy nyilatkoztassák ki véleményeket, ki akarják e’ hagyatni a §-us 2-dik részét, melly az írónak béréről szón.

Komárom Vármegye l-ső Követe úgy vélekedett, hogy a’ szegény embernek ugyan pártját kell fogni, ’s azon segíteni, de még is kell gondoskodni arrul is, hogy a’ jótétemény ne váljon visszaéléssé, mert ha átallyában elhatároztatik, hogy a’ szegénynek minden expeditio ingyen tétessen, úgy az egész Archívumot expediáltatja, a Káptalanoknak minden igaz ok nélkül temérdek fáradságot okoz — de történhet az is, hogy egy gazdag ember egy illy szegénynek köpönyege alá bújván, ingyen expediáltatja az ön magának szükséges ok leveleket, a’ Szálló tehát azt kívánja, hogy ingyen csak azon okleveleket cxpediáltathassa a szegény ember, a mellyek az ő Perében szükségesek.

Az Elölülő helyesnek tartotta Komárom Vármegye Követének észrevételét — mert igaz, hogy ha az író taxája is elhagyatik, az következhet, hogy minden féle oklevelek expediáltatni fognak a’ mások számára is.

Árva Vármegye pártolta Pest Vármegye Követének azon indítványát, hogy a szegény embernek az írói taksa is elengedtessen — nem is mozdíthatta el ötét abbeli kívánságától azon állítás, hogy az író is szegény, és azért a' szegény írót kötelezni nem lehet, hogy a’ szegények számára a’ munkát ingyen tegye meg, mert Jegyző Könyv. Vltf.dik Darab. 53