1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

199. ülés

/ 99-dik ÜEE & 22. 3Iájux. 201 csak nyavalya támad, mindég készen kell a’ beteg számára az orvosnak lenni, tigy a’ Törvénykezésnél is olly hosszas üdéig az Ügyösök Biró nélkül ne szűkölködje­nek, hanem Törvény szünetnek igaz értelemben csak akkor kelletvén lenni, midén semmi Per elhatározásra nem várakozik, jövendőre a’javait szünet napok vagy e­­gészen eltörültessenek, vagy legalább még keskenyebb határok közé szorittassanak. Horváth Ország 2-dik Követje: nem látta helyesnek lenni azon hasonlatos­ságot, melly a’ szállott Követek által a’ Törvény Székek és más Dicasterium között állitatott — mert a’Politicum Dicasteriumoknál hetenként tsak két Ülés vagyon, a’ Törvény Székeknél pedig minden nap —- azon kívül a' Pert előadó Tábla Bírák­nak az eloladásra készülni, és ítéleteket is \égre kell hajtani, mái* pedig mind ezekkel csak a szünet idő alatt foglalatoskodhatnak —mind ezeket tekintetbe vévén és illendően megfontolván, a’ kerületi szerkeztetésre szavazott, megjegyezvén azt, hogy mivel a’ szakasz végén az vagyon: imo provisio haec intuitu causarum crimi­nalium cujuscunque status et conditionis personas respicientium, etiam ad cuncta alia Regni, Partiumque adnexarum Judicia extenditur — Horváth Országban pe­dig urbéri Perek is számossan vannak — kívánta, hogy az igazság gyorsabb ki­szolgáltatása tekintetéből azon szavak után: personas respicientium közbe tétessen nec non urbarialinm. Temes Vármegye 1-ső Követje úgy vélekedett, hogy a’ polgári társasá­got tulajdonképpen nem lehet egyébnek tekinteni mint a’jussok állandóságára, ’s biztosságára, következve a’ köz igazság kiszolgáltatására szerkeztetek hatalmas nagy intézetet — a’ statusnak ezen fő czélját tekintvén azzal ellenkezésben látja lenni, hogy legyen ollyüdő, mellyben az igazság ki nem szolgáltaik, azért azok­hoz ragaszkodik, a’ kik a’ szünet napokat, kivévén az Iunepeket, eltörleni kívánják. Szathmár Vármegye 1-ső Követje röviden ki jelentette, hogy az okoknál fogva, mellveket Somogy, és Bihar előadott, ó is a’ szünnapok tökélletes eltörlésére szavaz. — Honth Vármegye 2-dik Követje eléadta: hogy Küldői ezen szakaszt a'kép­­pen kívánnák módosíttatni, hogy t. i. a’ Törvénykezések Sz. András Hava 1-ső napján kezdődvén tartsanak Böjt más hava utolsó napjáig, Sz. György hava szünet­nek hagyatván, ismét Pünkösd hava 1-ső napjától kezdve Sz. Iván hava utolsó napjáig tartván a Törvénykezés. Sz. Jakab hava 1-só napjától pedig egész 3Iiud Szent Hava utolsó napjáig, úgv szinte minden sátoros ünnepeken, valamint a'Far­sang és Nagy Hét utolsó három napjaiban szünet légyen. De a’többség a’felfogott megtartani kívánván, az Valamint a’ nyomban felolvasott 2-ik és 3-ik §. is megállapíttatott. Pest Vármegye 1-ső Követe: minthogy e’jelen szakaszban az Insurrec­tional Juristitiúrnőkről szó nincs, fent tartotta magának, hogy az eránt, a’ midőn a’ Banderiale felvétetik, észrevételeit és kiváuatait előadhassa. AJ 25-ik Törvény Czikkelynek, melly a' Bírói, és egyébb Taxákról szóll bevezető szakasza olvastatván. Neograd Vármegye 2-ik Követe: előbb mintsem aT Bírói, és egyébb Tak­sákról szálló Törvény Czikkelybe a’ KK. és KB. bé ereszkednének, ki\ állta Küldői részéről útasitását elő adni. 1-ször Hogy az Ország Bírák, és ítélő Mesterek kü­lön Levél táraik megszűntetvén, az elóttök tétetni szokott törvényes tettek egyedül a’ Királyi Ítélő Udvar, vagy annak jelentést teendő Kiküldött Tagjai előtt történ- Jegyzó-Könyv. VlII-dik Darab. 51 A’Szünnapok­­rul Szólló 24-ik Tórv. Cikk.2-ik és 3-ik. §.riil. A’ Bírói, ’* egyébbTaksak­­róí Szólló 23-ik T. Czikk. beve­zető Szakaszá­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents