1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
17 na pedig; a'kívánt orvosoltatást csak egyedül a' sürgető Felírás után várhatná, uinos egyébb hátra, mint hogy a’Felírást kitelhető módon szorgalmazza, és mindazt, a' mi annak akadályul szolgálhatna, cl mellőzni iparkodjon, — annál fogva azon kifejezésekhez, mellyek a’ dolog érdemét ki rekesztóleg nem teszik, és még is több rendbeli kölcsönös Izenetek váltása után is a’ czélra jutásnak akadályai voltak, nem ragaszkodik, hanem ha valamelly czélerányosbb módosítást találni nem lehetne, inkább a' köz jónak minél hamarább leendő elő mozdithatása tekintetéből, a’ Fő Rendek módosítását elfogadja, — nem is kívánja a’ módosítás színe alatt a’ Synonimumokat keresni, mert az annyit tenne, mint ott, a’ hol most vagyunk, megállani, és ha a’ Fő Rendek által javallott módosításban volna is valami aggodalmat szülhető rossz, bizonyára nagyobb rósz lappang a’ Sérelmek orvosoltatása hátráltatásában, a’ két rósz közt pedig a’ kissebbik választandó. Thurócz Vármgye 2-dik Kövctje. A’ midőn tellyessen meg győződve, és elhitetve van arról, hogy az eliólcges sérelmek, és kivonatoknak orvoslása eránt szerkezteiéit Felírásban semmi a’Törvényhozói méltóságba bé vágó ki fejezések nem foglaltatnak, azt is ki nyilatkoztatja, hogy a’ midőn ezen Felírás olly alakba van öntve, mint Törvényhozásbeli a maga Fejedelméhez el telt hódoló kifejezésekkel e’ tisztelet megkívánja, méltán várhatjuk a’Fő Rendektől, hogy az ezen Tábla által tett javallatra reá álljanak, de midőn Küldői a’szóbeli kifejezésekben semmi oltalmat nem helyheztetnek, sőtt a' szaporábbi orvoslást cl várnák, a’ szólló Követ, minthogy azoknak mentül előbbi orvoslása általaz Országunkra ki árasztandó boldogságokat kiki reményű;—annak okáért a’ kir. kegyelmes Rescriptumnak mentül előbbi ki eszközlése végett, nem tsak hogy a’Fő Rendek módosítását el fogadja, hanem akármiképp, a Felírásnak a’ két Tábla közt kölcsönös megállapodását elő segítő, ’s siettető módokhoz is mindenkor nyúlni kész. — Árva Vármegye 2-dik Követje. Ha igaz az, hogy hazánk csak akkor lehet valóban boldog, ha az elöleges sérelmek orvosoltatnak, akkor bizonyára a Tjpgislatiohak egyik fő kötelessége mind azon eszközükhöz nyúlni, a’ meljyeknél fogva azon czélnak elérése reméhylhetö. És igy minekutánna azt hiszi, hogy ha a Fő Rendek által javallott mód szerént is a’Felírás 0 Felsége elejbe terjesztetik, hogy akkor is 0 Felsége a Nemzetet legalább a’ privátusok közti fenn forgó pénzbeli szövetségek eránt, továbbá a' só ára eránt, és végtére az Ország integritása eránt kedvező Resolutioval meg vigasztalja, ezen reménységtől lelkesítve, ez tittal a' Fő Rendek által javallott módosítást elfogadja. Ungh Vármegye Követje. (Rernáth) Sem szabadságában, sem hatalmában nincs, hogy a’drága időt a’csupa szavakon való vitatásokkal huzza, ugyan azért,ha csupán szavakról volna itt a szó, örömest elfogadná a’ Fo Rendek javaltatát, de másként áll a’ dolog, mert a Fő Rendek javallata azt foglalja: hogy nincs lelke a’Törvénynek, mivel a’minek lelke van, azt éleszteni nem kell, úgy de ha lelketlen a' törvény, annak áthágása nem sérelem, azt orvosolni nem kell, és igy a Fő Rendek módosítása ollyan, a’ mi az elöleges sérelemnek még a’ nevét is ki csavarja, már pedig, hogy a’ Szólló azt, a’mit az Ország sérelemnek esőiért, és a' miről azt mondotta, hogy mi előtt az orvosoltatnék, a systematicus munkákban elő sem haliadhat, most sérelemnek ne esmérje, nem lehet, ugyan azért meddig a’ Fő Rendek más olly módosítást nem javadnak, melly az Ország kijelentett véleményével meg egyez, a' jelen Izetiet mellett meg marad. Jegyző-Könyv. VlII-dik Darab. i92-dik ÜLÉS 10. Sláj-us. h
