1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

198. ülés

180

198. ÜLÉS. 21. Május.

ellen az igazi biztosítás. Mind ezeknél fogva a’ Követ ezen §-t. mint szüksé«*_

te

telent, és igen kártékonyt kihagyattatni kívánja.

Eperjes Városa Követe: .minthogy a’ perlekedők a’ Törvényben, és a’ Bíróság előtt az Ügyvédőkkel egy személynek tekintetnek, tulajdon elmulasztása törvénybéli következéseit pedig mindenki, akár őn maga, akár mások által ügyel, szenvedni tartoznék — fel hagyatván egyébberánt a’ perlekedőnek az Ügyvédje ellen a1 kárpótlási kereset, mellynek módja csak a’ perlekedés elrendelésében elhatároztatható, ezen egész szakaszt innen kitörölni, helyébe pedig e’ következőt beiktatni kívánja: nullus Advocatus citra constitutionem procura-r toriam lege mediante ad quosvis legitimos successoreslegatarios s et cessionarios extendendam, ac alterius una Advocati expressam , et acceptatam substitutionem in se complectentem occasione primi actus sui judiciarii ad acta processualia in paribus praestandum, et citra scriptam, ac in quantum Jieri potest adaequatam, et exhaurientem respectivorum Causantium instructionem in vidimatis paribus illico cum suo substituto communicandam s et jam suppeditata, vel in prostituendo certo s ac brevi termino suppeditanda universa probarum adminicula specifice recensentem , dum et quando opus fuerit Judicii Prosidi sub secreto, et erga instantaneam post perlectionem restitutionem s pro sui duntaxat legitimatione exhibendam ullam causam pro quocunque demum causante 3 active} aut etiam passive promovendam sub poena dictandi perpetui silentii assumet. —

Az Elölülő helyesnek találta Eperjes Városa Követének véleményét _

ellenben a’ Tolnai Követ azon előadásában, liogya ezen §. szerént a’ íiatal Bíróra lészen bízva egy érdemekkel tellyes Prókátornak megfeddése , meg nem egygyezhetett — mert ezen megfeddést a’ Bíróság Elölülője fogja megtenni, ’s nem az ifjú Bíró. De tovább abban a’ véleményben sem lehetett, hogy a’ Prókátorok megdorgálásának sürgetése a’ Felekre bízattasson, mert az egyik félnek interesséjében van, hogy a’ Pernek bévégzése hátráltassék, a’másiknak pedig, hogy siettessék, és így az is, hogy az egyik Félnek Prókátora büntetessék, a’ másik Fél interesséjétöl függ.

Pest Városa i -ső Követének ezen szakasznak rendelése azért nem tetszik, mert benne két extremum tétetik fel; — az egyik, mintha az Ügyvédek a’ leggonoszabb neme volnának az embereknek — a’ másik az , mintha a’ Bírák közt soha rósz ember nem találkoznék — mind a’ kettő nyilvános tulság lévén , szükségképpen következik, hegy a’ reá épült rendelés sem lehet jó. A’ Szálló szemügyre vévén a’ mindennapi tapasztalást, melly mindenben legbiztossabb oktató, és útmutató , előre látja , hogy ha az Ügyvédek olly módon , a’ mint ezen második, és reá következő többi §§-ban áll, az egyes Bíró önkényének alája lesznek vetve azok, kik legjobban fogják a’ Bírák kedvét vadászni ha egyébbként feddést meg is érdemelnek, szárazon maradnak — mások ellenben, kik talán azért, hogy szigorúan járnak el kötelességökben , és a’ Bíró mellékes szándékait nem kémélik, nem pártolják, minduntalani szidásoknak és megszégyenítéseknek lesznek kitéve — hogy tehát ezen önkénykedés valamiképp korlátolva legyen , azt kívánja: hogy azon szavak helyett ,3per Präsiden Judicii: — tétessék: per Sententiam Judicii“— A’ dolog gyakorlatban igen könnyű , és semmi idő vesztést, vagy egyéb!) nehézséget nem húz maga után mert maga az egyes Biró is csak akkor tapasztalhatja, hogy az Ügyvéd rest, vagy