1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
198. l LES. 21. Május. 179 Pest Vármegye i-só Követe mintán látja, hogy a' Doktorság eránt tett kívánságától elesik, Somogy, és Csongrád Vármegye' Követei előadásához ragaszkodik. Az Elölülő a’ határozást kimondotta abban: hogy azon szavak után: corum Tabula Regia, reiBanali közbe tétessen: 3,publica — a’ magyarban pedig ezekután: kiterjesztendő" közbe tétessen: tiyilcdnyos. Ezen hozzáadással a’ felolvasott §. megállapíttatván. Olvastatott a’ 2-dik §. A' 23-dik Tör. Tolna Vármegye 2-dik Követje: ha nem is vesszük fel az Ügy védi Czikkely 2-dik Rendnek allapoíját, szerkeztetését azon köz szempont alatt, mellyre igen mél- banrest, éskétóvá teszi azt ama hivatala, hogy az igazságot kifejtse, és a’ kifejttetet a- sedelmcs Ügykárki ellen védje, és sikerílse, melly hivatal a’ mint erős, szép charactereket vödJ^^jinte* formák, úgy a Köznek sok derék férjfiat, és jeles hatóságot igér — de Hazánk, és más Nemzetek tapasztalása szerént ád is— melly szempont már maga is az Ügyészi Kar állapottyának emelését megkívánja, — ha tsak azt vesszük is tekéntetbe, mit kívánhatnak a1 Felek a’ Törvényhozótól, ki őket ügyeikkel egy különös Rendre utasítja, elkeli ismérnünk, hogy a' Törvénynek különösen az Ügyész műveltségéről, és függetlenségéről biztosítást kell magában foglalnia — hogy t. i. tudja is, merje is védeni pártul fogottjainak érdekeit. Az első czélra látszik szolgálni az előbbi §. — arra nézve, hogy az Ügyészi függetlenség ne veszedelmeztessék, és ezen veszedelmeztetésnek mind az Ügyészi kar charactere, mind a1 Feleknek érdekeik kárát ne vallyák hogy az Ügyésznek a1 Bíró eránt olly helyhezete legyen, mellyben a’ Feleknek igazait, a Bíró hibái, és törvénytelensége ellen is bátran védelmezhesse, és magos rendeltetéséhez illő állásban tarthassa mindég magát a’ Törvényszék előtt — hogy szabad lélekkel, menten az önkény, és kissebbség befolyásától követhesse szép hivatalát, a1 következő §§. mellyck ezen tekintetekkel sokban megütköznek , mind a’ Hazának Közérdeke, mind a1 Feleknek javára nézve a' KK. és RR. figyelmüket igen is megkívánják. A1 mi a 2-dik §-t. illeti — annak lelke , iránya, ’s még inkább határozatlan magyarázatot szenvedő szavai a’ Bírónak önkénye alá vetnék az Ügyészt, és pedig némüképp betsületére nézve, mellyet még is a’ Törvénynek igen gondossan kellene ápolni , és az Ügyészi Kar eljárásának egygyik lő rugójául használni. Kérdi, helyes lesz é, ha a' sokszor fiatal Bíró azon Ügyészt, ki hoszszú életét Polgár társai ügyei előmozdításában eltöltötte, és ha nem fényes, de igen valódi érdemeket szerzett magának — csak nem mint a’ gyermeket maga elébe rendelheti, és mivel eljárását ö késedelmesnek tartja, megfedheti? Ez valóban az Ügyészt nem engedné olly állásban lenni a’ Bíró eránt, mellyben rendeltetéséhez képest, ha ennek valóságot akarunk adni, állania kell — hanem olly mód subordinálná etet, hogy a’ Bíró kedve ellen alig merhetne tselekedni, ha helyheztetésének, hírének, nevének-díszét koczkáztatni nem akarná. Ez továbbá az Ügyészi Kar átallyányos tekintetét csorbitná ; allyasítná , kártékony hatással volna az Ügyésznek characterére , és kedv keresővé tehetné őket az igazság komoly védjei helyett. — Nints is alapja ezen rendelésnek , holott a’ Felek bizodalmának betse, és tekintete, azután a’ törvénykezésbeli rendszer lehet még is csak az Ügyvédek restsége, késedelmeskedése 15 *
