1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
174. ülés
6 174. Ülés. 10. April. lussát, a’ mellyben, a’ mint láttzik, a’ KK. es RR. minden erőt helyhfeztetnek > megérinteni, ottan az áll : Nobiles, siquidem in Personas, et Res nullam habeant auctoritatem, in Causis et negotiis Jurisdictionem ipsarum minime concernentibus, — coram ipsis Juri stare non compellant, — már kérdi a’KK-kat, a’ pénzbeli keresetek, a’ mellyek ex debito, per nobilem inter Cives confracto, non sunt negotia , Jurisdictionem Civicam non concernentia? per ipsam legem vivam, anni 1635 art. 21. definita, ahol azt mondja, quibus omnibus, adeoque etiam debitis praestitis, nullam exercent, in Res, et Personas nobilium Jurisdictionem, ezek következésében oda megyen alázatos esedezése, hogy a’ Kir. Városok által e’ részben előterjesztett Törv. Javallatot, egész kiterjedésében kegyessen elfogadni méltoztassanak. Az Előlülő kinyilalkoztatá, hogy a’ szólló Követ kívánságát, mint már előterjeszté, ő is óhajtaná meg állapíttatni; de azon Szólló által tett helytelen, és semmi cze'lra nem vezető okoskodást inkább szerette volna, ha elmaradt volna, ’s illyen semmiképp ide nem tartozó beszédekkel, az idő ne veszfegettetnék. Buda Várossának 1-ső Követje: Bátor a’jelenvaló szakaszi tárgy, a’ polgári ügyesség, ’s szorgalomnak legapróbb érdekeit tárgyazza, mind azonáltál, ha ezeket a’ müszerbeli némű némü termesztések, ’s evvel öszvekapcsolt felcseréltetés, vagyis kereskedésnek tekintetébűl, a’nemzeti gazdálkodás arányában taglalás alá veszi a’Szólló, nem tagadhatja meg magától abbeli sajnos érzeménnyei kinyilatkoztatását, — mellyet annak a’ Kerületek általi az országos törvénybeli rendszeres munkákból való kihagyattatása gerjesztő keblében. Az Országos polgári Társaság legfelsőbb nézetei, mellyeknél fogva minden ki (a’ mint az előbbeni Szakaszok megbirálása alkalmával rnár előadta a’ Szólló) egy részről a’ személye, és vagyona biztosítását, más félről pedig elmés, ’s gyors ügyesség általi korlát nélkül való boldogulását eredetiképp meg kívánja annyira, bogy ezen biztosság, ’s szabadság nélkül az értelem, ’s érzés kifejlődése elfojtva lévén, se az eggyes Országos Polgár, légyen bár az külömben akár melly polezon a’ többiek közt megkülömböztetve, sem pedig azoknak egyeteme, Elöljárói, Fejedelmi, Koronás Királyival együtt az emberi Nemzetség vég ezéli szerencséltetése felé soha sem járulhatnak. — Ezek nélkül a’ sorvadozó létnek bádgyatt árnyéka fogja körözni a’ tagokat, holott az elmésügyeskedést, és a’ csendes békében iparkodót a’vidám kedv mellett, még a’ külső siker is, és haszon szokta megjutalmazni. — De félre tévén ezen elvbeli csalhatatlan nézeteket, tekincsíink a’ szembetűnő mindennapiakra, — ’s vegyük vizsgálat alá ezén szorgalmatos művészek, mesteremberek, ’s kereskedőknek viszonyait a’ többi Országos lakosokra való nézve. — Ok azok, kiknek kézi munkái, és elmés találmányai, ’s azoknak felcsereltetése által mindenkinek szükségei a’ legkissebb mezei gazdától fogva a’ leggazdagabb, ’s fényesebb zászlós Urakig nem külömben kipótoltatnak, mint is az emberi kifejlődött kivánati boldogító kellemeinek tárgyai megszereztetnek, ők sikereztetik kitelhetőleg igen korlátolt viszonyok alatt a’ külső, és belső kéreskedést, ők azok, kiknek köriben ügy is mint a’ csendes foglalatosságok menedek helyén nyiltak meg, eredetiképp a’ tudományoknak egyetemi ’s a’ nevelésnek intézeti; végtére Századok olta ők készítik a’ Haza védelmére a’ hadi szereket, ’s azokkal számos rokonyi híven oltalmazták’s most is védelmezik az Országot.