1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
176. ülés
70 tásának fő czélja, hanem mellékes tekintelek vezéi lették vagy vezércllyék lé«gyen. Helytelennek találta szinten azon előadását a’ szóllott Követnek, mintha a’ Királyi Városok 200. esztendő ólta valamelly nyomattatás alatt lennének, es hogy ezen bár csak képzelt nyomattatások közt legerősebb lenne az, ha ezen Törvény Czikkely úgy a’ mint vagyon, Törvénybe menne; a’ mennyiben a jelenvaló Törvény Czikkely által tagadhatatlan, hogy a’ Királyi Városi bíróságoknak több hatóság adatott, legkissebb aggodalmat, — noha neheztelést igen — sem gerjesztett, azomban a’ szólló Követben Soprony Várossá Követjenek azon előadása, melly szerint a’ Városokban lakó birtoktalan Nemessekre nézve egy áltálján fogva es minden esetre praetendálni kívánván s jövendőre ne'zve a Városok részéről a’ Bíráskodást, ez által mintegy, hogy felmondotta volna a’ Törvényeknek való engedelmességet, a’ mennyibe bizonyossan mint a’ hozott Törvényeknek legfőbb védje ’s végrehajtása O Felsége által annak bétellyesitése're okvetetlen szórhatni fognának. Megjegyezte továbbá azon gyakori kifejezésére a’ Királyi Városibeli Követeknek magok részéről a’ negyedik Statusnak lett neveztetése, hogy semmi negyedik Státust az l608-ik 1-ső Törvény szerint részéről, valamint ezt Ugocsa Vármegye Követje is megjegyezte, nem ösmér. Bács Vármegye’ 2-ik Követje kérdi, hallatott e’ ezen teremben valaha illy kifejezés, mint Soprony Várossá Követje'é vala, hogy t. i. a’ Rendek végzéseit mellékes cze'lok vezérelték, és hogy a’ Végzés nem törvényessen hozatott? Váljon mit értett ezen mellékes czélok által; talán Bács Vármegyét, melly körül Írással a’ többi megyéket felszóllitotta. A’ Városoknak azon állítása továbbá, hogy ők szokásaiknál ezután is megmaradván, a’ Honoratiorokat, ha bár Törvény is hozattatnék, bíróságok alá veendik, olly kifejezés, hogy ennél már merészebbet és törvénytelenebbet találni nem lehet. Ha a’ kissebbség már eleve igy beszél a’ hozatandó Törvényekről, ennél nagyobb vétket nem esmér a’ Szólló, ’s azért ő azokkal tart, kik ezen kifejezést vakmerőnek és illetlennek találják, hogy tehát jövendőre a’ kissebbség ne bátorkodjék a’ Végzések ellen kikelni, Soprony Várossá Követje ellen az 1725: 7. Törvény Czikkely értelme szerént Actióc rendeltetni kíván. Itt sokan a’ Megyei Követek közül Actiót felkiáltván. Az Elölülő sem hagyhatja helyben a’ Sopronyi Követnek előadását, mellyet ő mintegy egyenetlenség almájának teke'nt; ’s^ azért meginti a’ Városi Követeket, hogy a’ tanácskozásokat ne háborgassák. Óvásaikat minden illendőséggel előadhatják, ’s azok a’ Napló Könyvben helyöket mindég találandják; az ellenmondásra — melly el nem fogadtatik — nézve pedig, Beregli Vármegye példája szolgál Útmutatásul. A’ Kir. Városok czéljaikat illy módon soha el nem érendik. Temes Vármegye’ 1-ső Követje: Véleményét az Előlülő kimentette, Azomban hideg vérrel tekéntvén a’ dolgot ’s nem olly hévvel a’ millyennel azt sok megyei Követek nézik több példákra akadhatni, hol illy ellen mondások történtek, mint például az 1790: 2ó-nál az Clerusnak ellen mondása, e’ jelen Ország- Gyűlésén pedig Beregh Megyéé. Miután itten nem egyes Követ hanem egy egész Status adja elé keserűségét, a’Szólló ezt nem annyira vakmerőségnek mint azon elkeseredésnek tekénti, melly természetes következése olly állásnak, mellyben egy egész Status Politikai semmiségét érezni kéntelenitetik. Ungh Vármegye’ Követje: (Bernáth) Ez alkalommal azon hangot mel-17(5. ÜLÉS 18. April
