1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
186. ülés
371 Gömör Vármegye 1-sö Követje Hazánk alkotmánya több századok óita fen áll, de viszálkodások mindég voltak, mert külórabózó volt a’ Statusok Interesséje, de azok végre egy magasbb ezélba, t^j. a' Haza javába egyesülnek, bár jelenleg minő viszálkodások is legyenek, mert szükséges, hogy egy Status a’ másiknak kezet nyújtson, mert ő ezen viszálkodásokat ollyanoknak nézi, hogy ha a haza java kérdésbe jön, magoktól elenyésznek, és a’ valódi harmóniát részéről abba találja, ha miden Status maga körébe megnyugszik, és ezen indító okoktól vezéreltetve, a’ Barsi indítványt nem akarja. Ungh Vármegye Követje (Bernatlé) Küldői szellemébe volt a’Barsi indítvány, de kívánták volna, hogy egy Törvény Szék, egy Bírói kar Ítélje minden ügyeket, 's ezen esetben a Királyi Városok részéről is a’ Királyi Táblára annyi tagokat neveztetni, mennyi szükséges az erány fentartására. Ha tehát ezen praemissa állana, a' szálló is pártolná a’ Barsi indítványt, de miután itt tsak arról lenne a kérdés, hogyan kellessen elosztani a nemzettől fenmaradott Jussokat; — a Barsi indítványra reá nem áll, annál fogva is mert 6 Felsége nevezvén ki a Tábla Bírákat, hatalmában van a jókat jutalmazni, és igy Nemessé teheti a Polgárt, jószágot ajándékozhat neki — de hogy ollyan Bírót nevezzen a’ Nemes embernek, kit a’ Törvények nyilványosan kizárnak — arra jussa Ö Felségének nincsen; Buda Városa gyakran minden tartózkodás ’s minden külömbség nélkül hivatkozik a’ kői Országokra — ezt a szálló nem tarthatja jónak, mert kérdi, szeretné e’ Buda Városa követe a’ szomszéd Galliciai szokást elfogadni hova a Bétsi hajfodrozó fiai neveztetnek Biráknák s Elöljáróknak — a’ Serfőző és Urak hasonlatosságát minek hozza fel a’ Követ ? hiszem a' Magyar Nemes sem gyalázza mások tisztes mesterségét -—mert ó is földmiveló — Cicerónak azon mondását követvén „nil homine libero dignius quam agricultura; — de nem is kérdik a’ Rendek, miért nem ül itt közöttük egy serföző, vagy mellyik a’ Városok közül az — Ezeknél fogva minthogy a’ Civilis pereik a Városoknak tulajdon biráik által a’ Tárnoki Székeken fognak elítéltetni; —a Nemesek részéről szinte azt kíván nya, hogy tulajdon biráik által Ítéltessenek az ó í gyeik is, azért a régi szokást meghagyván a' Barsi indítványt el nem fogadja.— Hogy pedig Bünbeli pereik a’ Curiara fellyebb vitetnek, arra azt jegyzi meg, hogy ezen pereiket ez előtt is a Curia vizsgálta meg. Az Elölülő. Tiszteljük a’ vidéki Országok intézeteit, mellyckról el kell hinnünk, hogy jól rendeltetnek el, ügyök is elhiszik a mieink jó lettet, ezen költsönös Tisztelettel tartozunk egymásnak, ’skiváunya, hogy Tanácskozásainkul ön körünkben maradjunk. Győr Városa Követje: előtte szállott Eperjes Városa Követének nézeteit a’ Szálló magáénak tévén, rövideden még azt kívánja megjegyezni, hogy az aristocratiának nagyobb részt eddig divatozott azon fő princípiumát „nihil de hobis, sine nobis“ már valahára a’ polgári rendre is, rnelly az országunknak egyik törvényes Statusát, és igy bizonyosan az aristocratiának részét teszi, kiterjeszteni szükséges; mert ellenkező esetben ezen rendnek fájdalommal kellene érezni azt, „totum de nobis, sine nobis“ rnelly sem constitutionk elvével, de épen a'köz igazsággal meg nem fér; ugyan azért Bars Vármegye Követének abban tett indítványát, hogy a' polgári rendből is választassanak a'Királyi Táblára köz Bírák, a’Szálló pártolja. Kőszeg Városa Követje: Nem akar ő se azon viszonyoknak, mellyek a’ \emesek és Polgárok között fent forognak.se azon Aristocraticus Elveknek, mcllyekuél 93 * 184-dik Ü Li É S 28. April.
