1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
149. ülés
SZÁZ NEGYVEN Kl LESCZ EDIK ÜLÉS, li. Jan. ,v2 reményleni sera lehet) az időt el tölteni ez által az érdekes tárgyok eránt való köz kivánatot hátráltatni nem akarják 3s nevükben szóllván az idő kémélését ez okból újonnan is ki kéri. Ezt így előre botsájtván kevés felelettel tartozik a’ Szólló; — az mondódik ugyan is, hogy százados szokás szerént a’ kormány nem máskép, hanem vagy propositio vagy tsak a’ Felírások kövelkezésébé Rescriptum és Resolutio által az Ország Gyűlésével értekezik; ez az Szólló Ország Gyűlési tapasztalásával ellenkezik, nem említvén a3 régieket, 1825. Esztendőbe midőn a’ K. Commissariusok eránt tett panaszra váratlan 's az Ország rendéit meg szomoritó válasz érkezett, a* K. K. Declaratorium Rescriptum nem Felírás következésében adódott ki, — 1850. Esztendőben az Ország Rendéi a"1 Katonai ujjonezok ajánlása végett a’ szükséget meg tudni kívánták, O Felsége a’ nélkül hogy Felírás tevődött vólna meg értvén más úton az Ország kívánságát, azt meg előzőleg tellyesítette, a’mi az akkori Ország Rendei által örömmel fogadtatott. Szóllásbeli szabadságra hogy az tsak a'' Törvény állal korlátoltasson igen is a’ mi tisztünk, de a K. Rescriptumnak sints más ezélzata hanem hogy azon Törvény meg tartasson, arra pedig, hogy a’ még el nem törlőit Törvények meg tartassanak minekutánna az 1790. 12-ik Törvény szerént a3 törvényhozás eltörlés hatalma a’ törvényesen meg koronázott Fejedelmet ’s az Ország Rendéit illeti, mind két résznek fel ügyelni nem tsak jussa, de kötelessége is. Ezek következésében a3 felírást el melloztetni is újabban is kívánja, kivánja pedig már most annyival inkább mert nem tsak hogy sérelmet nem lát a3 K. Rescriptumban, de lát ollyast melly kedvező, ugyan is ezen Tábla Jussai közé tartozónak tartotta ugyan lenni az 1723. 7-ik Czikkelynek az elő forduló esetbe való alkalmaztatását, de ez a3 kormány részéről még soha úgy mint mostan meg esmérve nem vólt; másodszor a’ Kormány ez úttal Jegyző Könyvünkre hivatkozik , ’s ez úttal hitelességét, mellyet ennyire is soha el nem esmért, meg isméri , ezeket kivánja a’ Szólló a’ Felírás elmellőzésével hasznunkra fordítani. Lötse Várasa Követje: Noha sokat hallott a3 K. Rescriptum ellen mondani ezek mind a’ mellett oda nem bírják a’ Szóllót, hogy a’ Kerületi Ülésben ki jelentett véleményét meg változtassa. Azért most is azt állítja hogy a’ KRescriptumban semmit ollyast nem talál mi vagy az alkotmány, vagy a’ hazai Törvények ellen vólna; sőtt inkább maga O Felsége azt óhajtja ’s kivánja hogy a3 Törvények szentül bé töltessenek, mert nints a3 Felírásnak helyes oka, annyival is kevesbbé, mivel O Felségének mint a3 fő fel vigyázás gyakorlójának nem tsak jussa hanem kötelessége is azokra is fel vigyázni, mik az Ország Gyűlésen történnek. A’ törvényes szállási szabadság meg van és azt maga a3 Felség is el esméri, de tsak a* törvényes szabadság. — És éppen azért hogy a törvényes szóllási jus meg van, a’ Szólló a’ magáét is tekintetbe vétetni kéri, a3 melly nem tsak abban áll, hogy azt a’ mit érez illendőséggel előladja, hanem ollyba is sfcámítassék mind akár mellyik megyebeli Követé. JNem akarja azokat ismételni mellyeket társai előlhoztak, tsak egy példáját századunknak az 179°/t Ország Gyűlésből kíván fel hozni, hol az inarticulatio alkalmával Temes Vármegyének és Temes Várasának is, hely és voksadatott, nints tehát külömbség Temes Vármegye és Temes Várasa voksa közt, tehát a’ Szóllót is ez illeti, mint akár Nógradot, Bihart vagy Borsodot, vagy bár kit. Mert törvényesen illeti a
