1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
172. ülés
17iL-dik ÜLKS. I4. April. 151 hogy az illyen lekötelezések a’ régibb időkbe sem egyenesen a’ Nemesek önkényes megeggyezésekbol történték —világosan bizonyítja az 1655-dik esztendei 21-dik Articulus, aj hol ez rendeltetik : »Ne Civitates a Nobilibus rev er sales extorquere praesumantlc és hogy jövendőre sem fognak ollyan móddal történni, minden általiáthatja — mert valóban nem képzelheti, hogy valamelly Nemes ember, minden kényszerítő ok nélkül magát a’ törvényes Biróság alól kivévén , egy ollyan Biróság alá vesse — mellyel ó sem nem választott, sem pedig, a’ melly hozzá hasonlókból nem alkottatott. — Azt igyekeztek ugyan a’ Városiak több okoskodásaikkal megmutatni, ’s megbizonyítani, hogy főképpen a’ Nemesek jobhléte, ’s boldogsága előmozdítása tekintetébűl, kívánnák azokat mentül több esetekbe a’ Városi Biróság alá rendeltetni, de hogy ebbe semmi köszönet nem lenne, vagy is több kárt, mint hasznot fogna következtetni, megtettzik tsak abból, mivel már is a’ tanátskoZás folyamatja alatt, ezen szép tzéllal egésszcn ellenkező nézetek fejlettek ki a’ Városok részéről — Küldői tehát azt kivánnyák ezen §* második részére nézve, hogy az illyen kötelező leveleknek ereje az örökös javakra nézve, éppen úgy, mint a' személyes esetekbe — az örökösödőkre ki ne terjesztessen — mint ollyan intézet, a’ melly gyakran az örökösök tetemes megromlását vonná maga után, — mert az a’ haszon, a’ melly a’ Nemes embert az illyen lekötelezésre indíttaná — tsak tulajdon személyére lévén alkalmaztatva — az örökösökre egyedül azon károk mennének által, mellyekkel a’ maga személyes hasznát, örökösei igazságtalan terheltetekével megvásárlotta, ide járul még az is, hogy valamint a’ Városiak bizodalmatlansággal viseltetnek, a’Vármegyei Biróság eránt: úgy a’ Nemesek is a’Városi Biróság eránt méltán hasonló érzéssel lehetnek, melly szavait is a’ Jegyző- Könyvbe betétetni kéri. Az Előlülő azt viszonyozza , hogy e’ tárgyról olly közös és öszvehatigzó volt a’ végzés, — hogy erről újra tanátskozni nem lehet. Ezt a’ Rendek közös felkiáltással megerősítvén. Fejér Vármegye 2-dik KÖvetje előadta, hogy a’ tegnapelőtti Tanátskozásba a’ 2-dik §-nak tsak az első részéről lévén a’ vitatás, akkori előadását, ó is tsak a’ §. azon részére szorította, de későbben tapasztalván, hegy a’ Karok a’2-dik részét is ezen §-nak megtartatni kívánják, erre Küldői útasíttása következésében, a’nélkül, hogy a’ Conclusumot megsérteni kívánná, kéntelen előadni, melly is abból áll ^ hogy a’ Nemesek személyes állapotjokra nézve soha se kötelezhessék magokat le a’Városi Biróság ítélete alá, — mellyT előadását is a’ Napló-Könyvbe betétetni kéri. Turótz Vármegye 1-ső Követje kijelentette , hogy ő nem a’ tegnapelőtti napon tartatott Országos C lésben az Elölülő által kijelentett Conclusumot akarja kérdésbe venni, mert azt elösméri maga is, hogy ámbár tsak némely Követek szállottak ezen 2-dik §. második szakassza eránt, — mindaz által a’Elölülőnek azon előadására, hogy kívánják e’ a’ Karok és Rendek a’ felolvasott §-t Kerületi javallat szerént egész kiterjedésébe megtartani — majd tsak nem közönséges „maradjon“ kiáltás következett. — Mivel azomba a’ Szálló akkoron ámbár felállott, szálláshoz nem juthatott, erre pedig utasításánál, és Küldői Jussai fentarlásánál fogva köleleztetik — most ámhára’ ConJ- clusum után is véleménnyét kinyilatkoztatni kéntelen — ezeket tehát előre bo» 117» *
