1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
171. ÜLÉS. 12. April 110 különössen Korona és Királyi Birtokot az illy Exemptiókkal Nemesi jószággá igyekeztek tenni. — Elhalhatja a’ Szólló a’ többi okokat, mellyek Várossá’ Archivumába találtató sok Királyi parancsolatokba emlitettek, azzal rekeszti Beszédet, hogy ö megkívánja, hogy a‘ Városba lakó nemtelen Honoratiórok, valamint az ottan éléskedő szegény Nemesek a’ Városi Territorialis Jurisdictio alatt megmaradjanak. — Az Elölülő mind ezeket ide valóknak nem látja. Itt a’ Rendek egyik része maradjon — a' másik nem maradjon kiáltván, a’ nyilványos többség a’ szerkeztetés mellett felkiáltván Pest Vármegye’ 2-ik Követje: a’ többséget már hallván, abban megnyugszik, ha azomban a’ Királyi Városok előadásaira emlékezik, látja, hogy a’ mai napot elvesztettük azért, e’ részben Gömörrel tart. — Pest Várossá’ Köveíjének azt feleié, hogy ha a’ Vármegyék a’ Nemes mester legényeket pártolják, azt csak a’ világos Törvény értelmében , nem pedig a’ rendetlenségek pártolásáért teszik, és csak a’ törvényes Judicatust magoknak vindicálják. Reményű, hogy a’ Városi Követ is ezen értelembe vette, ’s igy több észrevétele nincsen. Pest Városa erre tüstént azt felelte, hogy azon szavai által, hogy a' kicsapongó Nemes születésű legényeket a’ Városokban megbüntetni nem lehet, mert azonnal arra hivatkoznak, hogy ők a’ Vármegye’ pártfogása alá esnek, senkit, legkevesebbé pedig Pest Vármegyét akarta megbántani, és hogy csak ugyan inkább kellett volna mondania, hogy olly legények arra hivatkoznak, hogy a’ Vármegyei Biróhatóság alá tartoznak. Ezt annyival készebb kinyilatkoztatni, mivel a’ beszédjében czélba vett okoskodásának ereje ez által semmit sem veszt. Po’sony Várossá’ Követje: Azon tisztelet , mellyel az Előlülő eránt viseltetni magát kötelesnek esméri, arra ösztönözi ugyan, hogy semmi ollyas kérdéshez, meily a’ jelen szerkeztetéssel szoros kapcsolatban nincsen, többé ne szóljon; de mivel előbbeni állításának ellenére, hogy t. i. egész Status ellen, annak kizárásával ’s megegyezése nélkül sikeres határozásokat hozni nem lehet, az 1649-ki 14. Czikkely hozatott fel, szoros kötelességének tartja itt nyilván kijelenteni, hogy ugyan azon 14. Czikkely igazolja állítását; mert ha az lG17-ik ellenmondása a’ negyedik Statusnak sikereden lett volna, és az azon esztendei 78-ik Czikkely a’ Városok protestatiojának ellenére is foganatos lehetett volna, akkor a’ 1 i. Czikkely t 1649. hozni szükségtelen lett volna. Hozattaíott pedig ezen 14. Czikkely a’4. Statusnak megegyezésével azért, mivel az 1647. 78. Czikkely foglalt legérzékenyebb megsértései a’ Városi Jussoknak mindjárt 15. ’s többi Czikkelyeibén az 1619. észt. orvosoltalak, a’ mi ha nem történt volna, a 11. Czikkely soha sem alkottatott, vagy legalább az ellen a’ Városok ismét újjabb protestatiókat tettek volna, a’ Szólló tehát tegnapi határozását a’ 3-ik rend végzésének tekéntené, dé Comitiale Conclusumnak annál fogva, mivel abban a’ l-ik Status meg nem egyezett, elesmérni soha sem fogja, és annak most és mindenkor jelessen ellent mond. Az Elölülő Po’sony Várossá’ beszédére megjegyezvén, hogy minekutánna a’ végzést nem eggyes Státus, de a’ IlR-nek közös többsége tette, ’s most is ugyan csak a’ RR. nyilványos többsége a’ mellett állhatatossan megmarad, illy ünnepélyes határozatnak, ’s az Ország Gyűlési végzéseknek ellent mondani akarni, ’s azt eggyes Követnek gondolatlanul feszegetni, valóságos illetlenség. — Kimondva lévén azomban az ezen Ülésben felolvasott Szakaszra nézve is a többség akaratja, a’-tanácskozás folytatását jövő Ülésre halasztván, most az Ülést eloszlatta. Jegyző-Könyv YJ.ih Darab. 113
