1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
171. I LLS. 12. April. 1J 7 nyéknek, sem az Ország kezdeteiül századok elfolyta alatt szakadatlanul gyakorlott törvényes szokásnak meg nem felel. — Politikai nézetből a’ polgárságot, mint az Ország mű vészi és mesterség! élelmességének képviselőjét tekintvén azt gondolná, hogy nem csak a’ rokon haza, hanem magok haszna miatt is, a’ Nemesekkel mint termesztő és emésztő vagy Consumensekel legnagyobb egyetértésben lenni kellene, de ez igy nincsen ; nincsen pedig azért, mert egy részről a’ legfelsőbb rendűek nem igen édesgetik magokhoz, és legnagyobb pártolásra nem méltatják azon Státust, melly practikai értelme és kereskedési tudománya által olly sok jót tehetne Hazánknak, és más részről a’ polgárok irigységgel nézik a’ nemesi kiváltságokat, a’ mell veknek egyikéből mostan is a' nálok lakó Nemeseket ki vetkeztetni kívánják; arra kerülne a’ dolog: „paulatim vello, demo unum demo etiam unum, dum cadat elusus ratione ruentis acervi,“ Bátran hivatkozhat a’ tapasztalásra, melly azt mutatja , hogy valahányszor Törvény által a’ Városok hatóságát a’ Nemesek eránt kiterjesztettük; annyiszor a'sok visszaélések miatt azt a’ legközelebb Ország Gyűlésén visszahúzni kelletett, a’ mint csak a’ 1G17 : 78. Törvény Czikkelynek kezdetéből is látni lehet. Miért húzódtak azon Törvények, a’ mellyek által 2000. forint büntetés rendeltetik, ha a’ Városok a’ Nemeseket hivataljaikból ki zárni, ha nekiek házakat venni, engedni nem fogják? Lehet e’illy helyheztetésben a’ Nemes embert a’ Városi Bíróság alá ereszteni a' nélkül, hogy őtet vexáknak, és néha néha igazságtalanságoknak ki ne tegyük? A’ szólít'» Követ is azt tartja, hogy egyességből és a‘ Városok által említett szorossal»!» kapcsolatból legszaporábban fejlődik ki a' nemzeti köz értelmesség, és ez egyedül az országos gazdagságnak és erőnek nemző gyökere, de vigyázni kell, nehogy kutainkat olly helyen kezdenék ásni, hol viz nincsen; ő legalább azon szoros kapcsolatot nem ezen javallatban , a’ melly a nemesi kiváltságok megcsonkításával a’ Városok hatóságát kiterjeszti, és a’ Nemeseket, mint Consummenseket a’ Városoktól elidegenitvén, a’ polgárok kárára válik, hanem olly Törvényben lehetne, a’ melly mind a’ polgár, mind a’ Nemes ember vagyonit egyenlő védlő hatalma alá veendi, és azt megengedni nem fogja, hogy birságos vagy adósságbeli perét a’ Nemes vagy polgár több esztendeig elhúzhassa. Illy új Törvények nélkül haszontalan minden ipar, akár a’ Biró polgár, akár Nemes ember, de minekutánna a’ Városok a' polgárt magához hasonló által Ítéltetni kívánják, megfogják engedni, ha ezen elvet a’ Nemesek eránt is megtartani akarja. A’ fundus hiányosságból vett okoskodás pedig azért nem áll, mert e’ szerént a’ nem birtokos Nemes embert ininden ellene teendő keresetek eránt a’ Városi Bíróság alá rendelni kellene — a’ mit magok a’ Városok sem kívánnak. — Azért sem a’ köz jó , sem az igazság kiszolgáltatása a’ nemesi kiváltságok ezen megcsonkítását nem kívánván, a’ kerületi szerkeztetést fogadja el. Komárom Várossá’Követje: Trencsén Vármegye’ második Köveíje előadására, mellybe azt állítja, — hogy a’ Városok az Ország Gyűlésén mindég érdemes tekintetbe vétettek, felel a’ Szólló. — Több Diaetákon tapasztalta a’ Szálló ezen állításnak igazságát, mert valamikor subsidiumqkról, adózásokról, teher viseletekről volt a: tárgy, azokból őket soha ki nem felejtették, de Jussaik már Századok ólta vannak villongások alatt. — Ugocsa Vármegyének első Követje ismét azon l(»47-ik Ország Gyűlési 78-ik Czikkelyel állott elő, inellj el már a’ Circulusba a" Városok ellen fegyverkezett, azt mondotta mostan, — hogy jóllehet annak a’ Városok, és Királyi Fiscus ellene mondottak, de ezen ellenmondás a’ kó-112 *
