1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

171. ülés

171. I LL'S. 12. April.

415

inog’, hogy ők annak alapjául a’ visszaéléseket teszik; ezt a’ szólló Követ sem nein hiszi, sem kimondani nem merné, mert ez mind a’ Követeket, mint az Elölülőt, mint 0 Felségét megsérti. Nem érheti illy vád azokat, kik Törvényeiket és törvényes szokásaikat fentartani akarják. Az ellenmondás ne menjen tehát a’ Napló Könyvbe, ha pedig felvétetik, ő is Gömür Vármegye’ részéről viszont ellent mond.

Sáros Vármegye’ 2-ik Követje: Szinte mint Gömör viszont ellenmondását a’ Napló Könyvbebeiktattatni óhajtván, kívánná, hogy a’ Városok ezentúl illy feszegetéstől eláljanak.

Bars Vármegye’ 1-ső Követje: Ha idegen be lépne e’ terembe, azt kérdezvén , min tanácskozunk, ’s azt hallaná, hogy az Országot elrendelni kívánván, mind ezen számos Városi Követeknek Votumok nincsen, sött hogy egy nyolcz száz éves alkotmányban a’ szavazás iránnyai még tisztában nincsenek, ’s úgy szólván ezen régi Constitutio minden Jus publicum nélkül szűkölködik, üszve csapván kezét méltó bámulását el nem titkolhatná. Kérdést nem szenved, hogy ezen Ország Gyűlését a’ Diaeta’ elrendelkezésén kellett volna elkezdeni; de minthogy ez már meg nem történt, ’s a’ mostani környülményekben zavar nélkül nem is történhetik, felszóllitja a’ Városokat, hogy most ezen alapos kívánságaiktól áljának el. A’ Szólló mindég a’ Statusok egyesülését kívánta, mivel csak abban látja a’ Haza boldogságát, de reményű, hogy a’ Rendek végzései a’ Publico Politicumban ezt helyre állítani fogják. Hallá a’ Követ itt azon szemrehányást, hogy a’ Királyi Városok mindég a’ Kormány akaratját pártolják, ’s meg kell vallania, noha most ezen tárgyat bővebben feszegetni nem akarja, hogy több ízben olly kifejezéseket hallott a’ Városi Követektől, mellyekoél kedvessebbeket mondhattak volna. Mig az Ország Rendei egyesítve nem lesznek, ’s egyik Status a’ másikkal kezet nem fog, előre nem haladhat a’ Haza boldogsága’s azért mindenek előtt szükséges , hogy az elkíilönöző kör falak eldöntessenek.

Lőcse Várossá’ Követje: E’ jelen lévő §-phus 1-ső részére kívánja csak vélekedését előterjeszteni, hanem minekelőtte ezt tenné, némelly Megyék’ Követjeinek előadására akár feleli, nevezetessen a’ Trencséni Követ állítására, hogy könnyen megmutathatná, hogy hajdan mi móddal, s szám szerént mennyin jelentek meg az Ország Gyűléseire, de a’ Szólló is könnyen megmutathatná, hogy a’ midőn a’Megyék két'három Követeket is küldöttek, akkor a Királyi \ árosok négy, öt, ’s több Követeket is küldöttek. A’ mi pedig Trencsén Vármegye’ Követjének Ugocsa Vármegye’Követje által is pártolt azon előterjesztését illeti, hogy a’ 1825y'7 esztendei Ország Gyűlése alatt a’Kir. Városok’Követjei a’Megyék Követjei után szólották, erre azt jegyzi meg, hogy az áltáljában nem álhat meg, mert 1811-ik esztendő ólta minden Ország Gyűlésein mint Követ mindenkor és szakadatlanéit abban a’ rendben, a’ mint reá került, következésképpen a’ Vármegyék Követjei előtt is szállott. Igaz ugyan, hogy Ugocsa és Torontói Vármegyék Követjei ezen Ország Gyűlése kezdetével is illy forma indítványt tettek, hanem az is bizonyos, hogy az el nem fogadtatott, a’ dolog természeténél fogva nem is fogadódhatott el, mert a’Követeknek egyforma a’ szabadsága, a’ melly rendel áll tehát fel, azzal szólhat is.

A’ mi végtére Ugocsa ’s más Vármegyék’ Követjeinek a’ Királyi Városok’ Követjei által tett ellenmondás eránt tett észrevételeit illeti, mintha t. i. azok a’ Törvény ellen nem lehetnének, bátor azokra a’ Szólló megjegyezni, hogy a’ Városi Követek’mostani ellenmondása nagyon külömbözik attól, melly 1790. esz- Jegj/zó-Konyo YJ-ik Darab. 112