1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
I 442 171. ÜLÉS. 12, April. a’ inint vétkéért megfenyítette, valami rokona a’ gyermeknek, nemes Személy megveretése miatt „ex capite actus majoris potentiae“ indítandó perrel fenyegette ; az sem ritkaság, hogy olly mester ember, ki a’ műhelyében csendességet, jó rendet és szorgalmat akar fenntartani, a’ nemes születésű legénytől őrizkedik, mert mindennapi tapasztalás bizonyítja, hogy azok bizakodván nemesi praerogativájokban, többnyire garázdák, kicsapongók, és rend bontók, nem is lehet őket a’ Városokban kellőképpen rendbehozni, mert ha meg akarják őket büntetni; a’ Városi hatóságok, azonnal arra hivatkoznak, hogy ők a’ Vármegyék pártfogása alá esnek. — Magokat a’Nemes születésű mestereket tekéntvén, ezek is ritkán boldogulnak a’ Városban, de csak azért, mert kiváltságos Bíróságokra mind úntalan hivatkozván már az által is elvesztik a köz bizodalmát, a’ hitelt, és ezek nélkül mester ember nem boldogul; sőt rá tartván magokat nem igen szenvedik meg, ha valaki hibás munkájokat gáncsolja, drágálja, ’s visszaveti, pedig illyeneket a’ mester embernek tűrni kell; végtére az a’ megkülömböztetés, melly nálunk a’ nemes és nemtelen közt divatoz, sok Nemes mester embert fölötti fényűzésre is elcsábít, pedig ez más embereknek is vesztét szokta okozni. Egyébbaránt hogy rendszerint Polgár társai nem szívelik, ’s azért nem is igen segítik elő, ez is csak természetes tünemény, mert ő rendszerént előkelőbbnek, jobb neműnek tartván, ’s hirdetvén magát nálok, már ez által is megvetés jeleit adja, sőtt azt gyakran mások példájára mindenképpen még érezteti vélök: már pedig nincs az a’ törvényhozó hatalom, ki illy viszás körülmények közt bizodalmát vagy haj* / landóságot parancsolni sikeressen tudna. Es éppen ez az, mire a’ Szól ló tanácskozásba lévő Törvény Czikkely Szerkeztetésben figyelmezteti a’ KK. és RR-ket; ha fenn áll az a’ kívánság, hogy a’ szegényebb birtoktalan Nemesség a’ legallyasbb Jobbágyi állapotra süllyedni ne kéntelenittessék, hanem a’ Városokban Polgári kereset módjával boldogulhasson, könnyebb életre, vagyonra, ’s egyébb kényelmekre szert tehessen, nem kell őtet olly kivételekkel, kiváltságokkal felruházni, mellyek ottani boldogúlhatását csak nehezítik, csak akadályozzák, hanem [inkább olly rendtartáshoz kell őtet szorítani, a’ miilyen azon élet módjának, kit ön választásából üzend, természetéből következik, és a’ mester emberi állásához, mindennapi tapasztalás szerént elkerülhetetlen szükséges. Ugocsa Vármegye’ 1-ső Követje: Mennyire tartsák tekintetbe az Előlülő ’s a’ KK . és RR. a’ szóllásbeli szabadságot, annak örökös példáját adták ez alkalommal, midőn némelly Szabad Királyi Városok Xövetjeinek ámbár meghatározott tárgy annak módja ’s alkotmányunkon alapult Ország Gyűlési szokás ellen kifogásaikat, jelessen pedig Buda Várossá’ egyik Kövefjének nem helyes ’s hoszszas beszédét egész töredelinességgel kihalgatták. Alaptalanok azért némelly Királyi Városi Követeknek azon pauasszaik, mintha ki nem halgattatnának, az tétfleg meg vagyon czáfolva, nevezetessen azzal, hogy bátor az általok is felhozott 1608. Koronázás utánni 1-ső Törvény Czikkely értelme szerint a’ Királyi Városok Követjeinek a’ Megyék Ivövetjéi után kellene szóllani, a’ mint Trencsén Vármegye’ Követje igen helyes előadása szerint az 182ő-ki Ország Gyűlésén nem előbb, hanem midőn a’ Megyék* Követjei szóllani nem akartak, jöhettek szóhoz, most mindazonáltal a’ KK. több Ízben, nevezetessen pedig a' jelen tárgyba megengedék, hogy vélek sorba szólhassanak, nem csak kihalgattatnak tehát, hanem e’ felett nékiek olly kedvezés tulajdonittatott, mellyhez akár a’ Törvényt akár a’ szokást tekintvén semmi Jussok;’s mellyre nézve, minthogy a' Szól ló Küldői Jussaival nem I
