1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
171. ULUS. 12. April. 431) na , az annak előtte türcdelmessen gyakorlott halgatásokat ügyes figyelmctcsseggel felváltani kenteiének. Csekély személyéről szólván egyébb eránt a’ .Szálló minden hiúságtól távol lévén , szabadon kimondja , hogy! magát ezen Terembeli állásra érdemesnek nem tartaná, ha tisztelt Küldőinek sarkalatos reá hízott igazait védelmezni vagy nem akarná, vagy képes nem volna. — Az a’ mit eddig hosszas Gyűlési tapasztalásából tanulta, és már most az egész Ország előtt nyilványságossan tudva vagyon , véle született szabadság érzésével bátran kimondja tudniillik, hogy a’ Városi Követeknek voksai mind eddig semmi mértékben nem divatkoztak. Ez cránt nem engedé, hogy az alkotmányos törvényekre , úgy is mint igazaiknak Kútfejére , mellyek erejénél fogva hivatkozni ne lehessen az Elölülő ’s a’ Karok és Kendek kegyes szinc előtt Küldői nevébe állania : a’ Szálló nem nyugtathatja meg magát továbbá, abeli atyáskodó, külömben előtte igen becses tanácsadással, mellynél fogva igazaik beteljesít tésére nézve a’ Publico Politicumi rendszeres munkákra már igen gy akran utasilatott; nem is fér meg végtére követségi hatóságával az, hogy Küldőinek alkotmányos Igazainak divatkoztatásáért, könyörögve járuljon. — Egyébberánt a’ mit eddig a’ gyakorlott Gyűlési szokás mellett felhozni hallott, igen gyengéknek lenni tapasztallya, és nevezetessen a’ mit annak arányában Arad Vármegye’Követ je felhozott, tudniillik, hogy a’ régi szokástól eltávozni nem lehetne; bátorkodik megkérdezni a’ Követet, hogy minő okoknál fogva akarná divatkoztatni a’ szokást inkább, mint sem az Írott alkotmányos Törvény ti* — Theoretice vévén, bátorkodik a’ Szálló tellyes meggyőződéssel azt felhozni, hogy a’ törvénytudók még a’ dús Privatumban sem voltak képesek megvitatni azt, j,quod, constetudo Legi praevaleat“ annál inkább nem illik ez az alkotmányos Törvény arányához, mert az illyetén Törvények megszüntetése, egyszersmind magát az alkotmányt is, tudniillik az Országos Polgári illető részét azonnal megsemmisítené, nevezetessen a’ Sz. Kir. "V árosok egyetemben vévén a’ negyedik Statust alkotyák, de mihelyest azoknak alkotmány os voksa a’ a’ Gyűlésben megszüntetne, azonnal a’ Hazának negyedik Statussais eltörültetne. — Practice vévén tapasztalásából tudja a’ Szálló az Ország Gyűléseknek minéműségét, és a mint már Boldog Asszony hava U-kén erről említést tett, ügy most azokat csak avval pótolja ki, hogy ennek előtte még nem igen régen tudniillik 1764-ben Szabad Királyi Dcbreczen Városának Követje Domonkos Lajos elme és tudomány béli hatósága mellett a’ 'V árosi alkotmányos Jussokat diszessen divatkoztalta, a’ Századok előtti években pedig minden történetbeli adatok nélkül bátran kinyilatkoztattya a’ Szálló azon valóságot, mellynél fogva akkoriban a’ Városi Követeknagyobb részt vettek és vehettek is az Ország Gyűlési tanácskozásokban, és a’ Törvények mikénti szerződésekben ■’ mert tudnivalóképp csak az Egyházi rend, és a Városi Lakások gyakorolták a’ Tudományokat. — Végtére bátorkodik a’ Szálló ezen Terembeli balgátokat tisztességessen felszóllitani , és bizonyossá tenni az eránt, hogy a’ Szálló távul lévén a' kecsegtctés kíváncsiságától, semmi egyebet nem keres, mint önn esinéreténck szabadon való kinyilatkoztatását. 110 *
