1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
171. LLES. 12. April. '1.3.3 két nemesek között forog a’ kérdés. Minthogy pedig ez igen messze vezetne; az indítványt elmellőztetni kívánja. A’ mi végre a’ Contractus melletti lekötelezést illeti, Küldői még az obligatiót is csak úgy kívánják megállapítani, hogy a: bíróságra nézve a’ kötelező csak magát obligálhaíja, nem pedig maradékait. Mert miután a’ tapasztalás mutatja, hogy a’ Nemes ember úgy is igen nehezen jut mesterséghez a’ Városokban, ez számtalan vissza élésekre adhatna alkalmat, azért nem. pártolja. Eperjes Várossá 2-ik Követje: Némelly Megyei Követek ellenvetéseire következőképp felelt: Azok mik a’ polgárok dijja vagy birsága ellen Hármas Törvény könyv 3. R. 1-ik Czimjéből felhozattak : ugyan annak tartalmából önkényt kitűnnek, ’s hosszas vitatások szükségtelenek. Egyébbaránt halhatatlan emlékezetű dicső nagy Király Corvinus Mátyás halála után az Özvegye Beatrix a’ körülötte lévő Egyházi Főrendekkel, Zászlósokkal az Ország Gyűlésére — akár mikor előmutatható Királyi Levele által Eperjes Városából négy, és szavazattal bírandó Esküdt Polgárokat hivott meg, melly szerencsében akkoriban eggyes Nemes személy alig ha részesült, annál fogva ez is a* Városok, mint Ország negyedik Statusa, igazságosinegbecsiiltetésének, és tisztcltetésének tanúbizonysága. Mi illeti a’ Városokban elkövetett hatalmaskodásokat; ha illyes Nemest, Nemes ellen polgári birtokon, vagy örökségen követ el, kérdi, nincs é jussa a’ sérelmes Nemesnek a másik Nemes ellen hatalmaskodási dijt követelni ? !s ha van hol keresse azt? ki teszi meg illy alkalommal a kérdés alá vett hely szemmel való visgálatját (oculata) ’s becsüli meg a’ kárt a’ Városi határon? valóban Eperjes Várossá ön kebelében hasonló törvényes munkálatok tételét 3Iegyei Bíróságnak soha meg nem engedendi. Mi illeti azt, mintha 1617: 78-ik czik. az 171.5: 36 által ennek utolján megerősitetett’s az 1619: 15. eltöröltetett volna: Eperjes Várossá minden sérelmes törvényeknek mindég ’s folytában, úgy Ország Gyűléseken mind azokon kívül, ’s igy a’ kérdéses 1647: 78-ik is különösen a’ felső Magyar Országi más négy Városokkal 3-dik Ferdinand Király előtt is ünnepélyessen ellene mondott, ki is az erről kiadott Diplomájában kegyelmessen kijelentette, hogy az 1617. törvény czikkelyek által a’ Városok némelyeknek puszta kérelmére ’s panaszára, meghivatás, kihalgatás, rendes marasztalás’ elmellőzésével Nemesi praerogati vájok ellenére kiváltságaikban szabadságaikban terhes sérelmet szenvedtek, elesmérvén azt is, hogy ha azon czikkelyek teljesedésben találnának menni, a’ Városok egész szabadságai, adományai ’s kiváltságos jussai, egyszersmind Ősi szokásai azonnal semmivé lennének; sőlt azt is, hogy azon czikkelyek által az 1622. s 1638. koronázási Diploma Q-ik feltételének tartalma megsértetett. Annál fogva ezeket ’s más hasonló sűrű czikkelyeket, mint ellenségnek Hazánkban dúlása közt hozottakat, nem valami rendszeres Organicus törvénynek, hanem az akkori ’s ollyas köz nyomorúsággal tellyes idő szüleményének kell venni; melly pillanati áldozatot minden jó Hazai polgártól megkíván (melly idő minőszomorú következéseket szült, mutatja Erdélynek is példája, hol ama Keresztények közt vajha soha nem említendő borzasztó törvényt, melly szerint az addig történt erőszakos vér ontásokat, jószág rablásokat, többé követelni törvény előtt nem lehetett, — a’ béke egyesség, egyetértés kedvéért — fájdalom ismételve megkellet erősíteni) melly törvények egyébberánt az 1619-ki Nádori közbenjárás következésében , mintáz akkori 11. 15. 17. 18. 19. 20. czikkelyekből s Ország Cyű-109*
