1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
* 43 i 17 5. ÍJLÉS. 12. April. különös Pörben az Alperesnek magát védelmezni Törvényképpen lehetetlen ’s meg sem volna engedve. De hát iIlyen környülménv ek közölt Törvény által arra kárhoztatnia’ Felperest., hogy egy Per helyett kettőt, és pedig kétféle Bíróság előtt indítson, az Alperest pedig arra, hogy két Perben állyon, két Törvény szék előtt fizessen Ügyvédet, két Pernek tartozzon viselni költségét, vallyon érdemes, tanácsos és czélerányos volna é? kinek kinek részre hajlatban el ítélésére hagyatik. Mivel azomban fel nem tenni nem lehet, hogy a’ Karok és RR. azt a’ mi annyi megütközéseket Bajokat és magoknak a’ Nemesseknek is olly bizonyos kárt szükségképpen szülne, Törvényben megállapítani nem kívánják, azért ajánlja ezen §. 1-ső részének következő szerkeztetését: „Quoad Domos et fundos Civiles intra ambitum territoriorum Liberarum RegiarumqueCivitatuum adjacentes, Exercitium item Jurium et Beneficiorum Civilium, prout et illata in iisdem damna, et Violentias bisque nexa Legalia Byrságia, et mulctas pecuniarias, Judicatus Fori Civici absque discrimine Nobilium, aut non Nobilium, Personarum sub proprio cujusvis Actoratu stabilitur.“ Az Elölülő: A’ mit Pest Várossá Követjeaz 1791-iki G7-rehivatkozván felhozott, abban tökélletessen megegyez, ’s annál fogva, hogy Constitutionalis Diaeták Activitássa fenttartani rendeletetik, szükséges, hogy a’ Diaeták úgy folytattassanak miképp 1790. folytatattak: akkor pedig csak ezen mostan fenn álló törvényes szokás divatozott, és igy most is a’mit e’ részben a’ törvényes szokás megkíván, mind addig szorossan fentartani fogja, mig az positivus törvény által megmásitatni nem fog. Hogy továbbá a’ birságiumok szinte hozzá tétessenek, valamint a’ tales nobibiles eránti kívánságra nézve mind a’ kettőben egyet ért az éppen szállott Városi Követtel, mert ez által mind a’ Nemesek költségeik kéinéllése, mind a’dologegyszeritése eszközöltetik. Mert másképp kettős birságialis pernek kellene folynia, és mi utánn már a’ kárnak követelése elvégeztett, még más bíróság előtt a’ hatalmaskodás büntetése fogna követeltetni. Ez váljon kinek a’ kárával eszközöltetnék? egyedül a’ Nemes emberével, mert végre csak ő fizetné a’ kölcségekct; úgy szinte a’ tales Nobiles eránt is, minthogy számtalan Nemesek a’ Városi funduson kárt tesznek, ha a’ Városokhelyheztefését felvesszük, szükséges, högy az indítványt elfogadjuk, mert itt is csak a’ Nemességre leginkább a’ szegényebbre háromolnék a’ kár. Végre a’ Zempléni indítványt is pártolja, és azt a’ szerkeztetésben megemlitetni hasznosnak véli. Po’sony Vármegye’ 1-ső Követje: A’ törvényes szokást a’ Városok votumai eránt fentartani kívánván, más részről természetesnek találja ugyan, hogy a’ Városok több Votumot kívánnak, mivel a’ Szálló is azt Megyéje részéről sokszor kívánja, kivált ha minoritásban áll, de őtet is csak a’ törvényes szokás korlátolja. A* Iíonoratiorokra nézve ezek mindég a’ Vármegye Jurisdictiója alatt voltak, mivel a’ subsidiumot oda fizették, a’ többi pedig csak accessorium. A’ tales ki nem zárja azokat, kiknek a’ Városokban fundusok vagyon, pedig mihelyt valaki foglalást tesz, már azonnal fundussa van a’ Városban, és igy a’ Városi Bíróság alá tartozik. Figyelmezteti a‘ Városokat, hogy e’ törvény által már úgy is nevezetes concessiot nyertek, mert előbb az illy esetekben az egyes Polgárnak Actiója nem lett v olna, de most már ez tacite megengedtetett. Igaz ugyan, hogy követelését két úton keresnie kell, de még is, minthogy azt maga actoratusa alatt keresheti, az ő részén áll a’ nyereség. De ha a’ Városi indítványnak elég tétetnék, nem látná okát, miért nem kellene a’ Városi bíróságot ott is megállapítni, a’ hol Városi fundus iránt \ I
