1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

169. ülés

pártfogó- tekintik azt a’ Javallatot, mely ebben a’ tárgyban a’ kerületi tanácskozásból ezen ajánlja. Országos ülésbe hozaitátik, es melly úgy van szerkeztetve , hogy több fontos ágokra nézve heányt hágy, másokat homályba borít, némellyekben éppen az ellenkezőjét rendeli annak, a’ mit a’ Mesterségeknek, és a’ Kereskedéseknek gyarapodása leginkább kíván t. i. az igazságnak gyors, rövid, és legkevessebb költséggel és fáradozással öszve kötött kiszolgáltatását — egyre nézve, még a’jó rend és köz bátorságnak fentartását — ha éppen lehetetlenné nem teszi — legalább

igen akadályozza. Illy állásba egy edül egy reménység gyámolitja a’ Szóllót — az a’ szoros kapcsolat, melybe áll a’ Városok boldogsága az egész Ország boldogságával — és ezen Ország Gyűlésnek mind ekkoráig abban kijelelt czélja — hogy azon vissza éléseknek, mellyek a’ múlt századok bal vélekedései által az Országnak ősi és bölcs Intézeteiben becsúsztak , és azok jótékonyságokat nagy részbe akadályozzák — elmellőzésével— az Ország köz igazgatásának minden ágai jobban és czélerányossabban rendeltessenek el. — Jelessen ez a’ tárgy a’ Városi hatóságnak elrendelése, ha régi törvényeinket nézzük, legszebb fénybe jelenik előttünk, és nyilván megmutatja, miképpen ez a’ Nemes és dicső Nemzet ment az ujjabbi időnek elő ítéleteitől, már eredetiképpen a’határbeli bíróságnak legtermészetesebb, legtisztább és legczélarányosabb elve megállapításával mindenütt a’ jó Rendet és köz csendességet behozni igyekezett. íme a‘ Városok Követjei most is annyi századok után csak ahoz ragaszkodnak, a’ mi akkori világos törvények által elvan határozva, és ha ezen törvények most nincsenek tellyes gyakorlásban, az csupán csak bal — nem Magyar — hanem idegen Nemzetektől ide jött, de ezeknél is már most eltöröltetett vélekedések által történhetett — történt pedig éppen annak az Osztálynak — a’ Nemesi rendnek kárára melynek kiváltságai terjesztésére, és java gyarapítására ezéioztak ugyan, de ezen czélra igen hibássan és fonákul szolgáltak. Ezen okoknál fogva, és egyedül tiszta hazafién szeretettől vezéreltetvén Sz. Kir. Városok Küldöttyei egy módosított javallatot készítettek — vagy igazabban mondva a’ régi Törvényeket , és ősi szokásaikat valamiképpen felelevenitteni

igyekeztek. — Ezt a’javallatot, melyet is felolvasott, az Elölülőnek és a’ Karoknak azon kéréssel ajánlotta a’ Szólló, hogy azt maga érdeme szerént fontolóra vennék, és midőn ezen érdekes tárgyról tanácskozni fognak mind az egész hazának, mind azolly hasznos polgári Rendnek javát is méltó tekéntetbe vegyék.— A’Törvény Javallat ez:

De foro Liberarum Regiarum Civitatum.

§. 1. In liberis, Regiis, Montanisque Civitatibus ad integritatem Judicii incluso etiam Praeside , quinque ad minimum Judicantes, Viri Juris gnari, aut qui in praegesto quopiam munere specimina Juris prudentiae ediderunt, maturitate Judicii, probitate morum, et fiducia Concivium suorum gaudentes, atque ex his praeferenter in gremio Civitatis possessionati necessario requiruntur; — ad definiendos vero Summarios processus Judicium, quoad fieri poterit, e quinque, secus autem minimum e tribus Individuis consistet; sub Actu tamen pertractationis, et decisionis Causarum Criminalium, et fiscalium, ultra praestabilitum quinque adminus judicantium numerum, omnes legitime non impediti Senatores interessé obligantur. —