1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
/69-dik i LES. ÍO. April. 358 Dominiorum relate a<l Causas, hucusque ad sedem Dominalem appellari solitas interventum praecauto, ut Dominus hominem suum ad id omni in respectu idoneum in Praesidem Judicii Communitatis propriis sumtibus, et citra ullum Incolarum aggravium constituere valeat—Universae demum a praerecensitis Communitatum Magistratibus, in quibus ad integritatem Judicii quinque adminus Judicantes necessarii erunt, via appellationis transmittendae Causae per Praesidem Judicii ad processualem Judlium per hunc vero consveto modo ad suam competentiam perferentur. Trencsén Vármegye l-só Követje a' szerkeztetés elejét nem ellenzi, hogy t. i. «V fellebbvitel az Úri székre történjen, dea' másik részét el nem fogadja, hol t. i. külöiubség tétetik azon községek közt, mellyeknek rendes Magistratusok van, és a’ többiek közt. A’szólló mindenütt a’fellebbvitelt az Úri Székhez tétetni kívánja, ne hogy a’ vagyonosobb embereknek három Birájok legyen, a’ szegényebbnek pedig csak kettő. Forum superrevisoriumnak pedig mindenütt a Vármegye Törvény Székét kívánja, mivel máskép a szegény perlekedőnek néha tsekély keresménye után Lengyel Ország széleitől Pestre utaznia kellene, még otthon a' három Bírót fellelheti, t. iJa’ helybéli Bíróságot első Bírónak, az Úri Széket Apellatorium, és a’ 3Iegye Törvényszékét superrevisorium Fórumnak. Az Abauji Követnek azt jegyzi meg: hogy a’ szabad választás eránt a’szerkeztetésnek megállani kell. mert itt nem politikai hatósága jön tekintetbe, hanem egyedül a' Bírói. Zemplén Vármegyének 1-sö Követje kijelenté Küldőinek utasittását az eránt: hogy a! Községi Tanáts Ítéletei fellebbvitel uttyán továbbá is az Úri Székeken visgáltassanak meg, ’s a’Megyék Törvényszékeire is csak akkor vitessenek, ha az Úri szék 3 holnapok alatt ezen pereknek megvisgálását elmulasztaná. Egyébberánt ezen szakasz többi pontjaira az ítélő Tanáts Tagjainak a Földes Uraság által a helybéli lakosok közül leendő kijelelés? után kívánt választások módjának elhatározását annál inkább sürgeti, mivel Küldői újabb utasittások szerént, még a’ Törvényszéki Bíráknak is, a divatban lévő szokásnál biztosabb alapú választások módját, egyenesen az Ítélő székek el rendeltetéséi ül javallott Törvény Czikkelyek alkalmával kívánták eszközöltetni, 's itt nem a köz polgári Tárgyak körül foglalatoskodó Községi Hiteseknek, kikrül a’ 0-ik Úrbéri Törvény Czikkely J-ső szakasza szól, hanem az ítélő Tanáts Tagjainak kiválasztása lévén kérdésben, a Földes Úri kijelelés által a' Földes Úri béfolyást fentartani kívánta. Váradi Káptalan Követje a'Szerkeztetés 1-só részére nézve a Trentséni Követnek véleményét osztja, mert ez nagyobb könyebbségére lesz a perlekedő feleknek; de a szóbéli perekben is már igy állapíttatott meg a fellebbvitel; de azon Községeket is tekintetbe kell venni, mellyeknek örökös szerződés mellett a’ fellebbvitel az Úri Székre, ’s onnan a’ Megye Törvény Székére ki van kötve, mivel az Úrbéri Tárgyban az ill}' örökös szerződések fentartása elhatároztatott. Esztergom Vármegye 2-ik Követje kijelentette, hogy Küldői az Úri székeket hasznosoknak, jóknak, és Igazság kiszolgáltatására nézve czéleránvosnak lenni látván, ezen állittások bővebb kifejtegetésébe most ez alkalommal belé nem ereszkedik, csak azt jelenti ki, hogy a’ fent említett elveknél fogva nagyon természetes, hogy Küldői az Úri szegeknek körét és hatóságát meg kissebbitteni nem akarják , és igy mivel a' kérdésben lévő §-us ezeket szorossabb korlátok közé venni kívánja, ez ellen jelenti ki magát azzal a’ megjegyzéssel, hogy miután a’privilégiumok állanak, addig, míg uj Törvények által meg nem semmisittetnek. legjobb
