1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
ö \,J szerint a’ Megyei Köz-Gyüléseket itt, mint valóságos pártoskodások eleven színpadját ábrázolgatta, mert ha bár történhetik is néha visszaéllés, mindazonáltal ez illy est meg sem lehet jobban megítélni sehol se, mint a’ szabad Megyei Köz-Gyülésekben. Hiszen úgymond továbbá a’ természet gyakran rettentő menydörgések között hinti le a’ maga termékenyítő esőjét, valljon azért az esőnek jótékonyságát fogja e’ valaki megtagadni. De meg nem nyugodott a’ szerkeztetek azon ágába, hogy a’ felmentés eseteiben a’ bíráskodás egyedül a’ Szolga Bíróra, és Esküttjére háruljon, mert nem áll az, a’ mit Győr Vármegye Követje mondott, hogy t. i. az Urbarialis Ügyek elvétele után többé az Úri Székeken nagyobb tekintetű perek nem is lesznek. Tapasztalásból állíthattya, hogy kivált Megyéjében, de másutt is az Úri Székeken legnagyobb fontosságú, ’s substratumu concursualis, successionalis, és több a’ féle perek folynak; sőtt tud eseteket, hogy Úri Székek a’ nélkül, hogy azon egy Urbarialis kérdés is fordúlt volna elő, hetekig eltartottak. Hlyen ügyek maradván fel tehát az Úri Széken itélendők, nem képzelheti Igazságosnak, hogy miért ott, hol a’ Földes Ür szegény, a’ Feleknek tsak három Bírót rendeljen a’ törvény, holott a’ tehetős Úr Jobbágyainak ügyeit öt fogná ítélni; azért úgy nyilatkozott, hogy ezen szerkeztetek a’ Zala Vármegyei Követ javaslatához képest oda módosíttassék, hogy a’ Vármegye öt idividuum által legyen köteles a’ felmentés eseteiben ingyen kiszolgáltatni az igazságot. Nyitra Vármegyének 1-ső Követje: a’Zalai indítványt pártolja, miután a’ szegény Földes Úr lemondhat az Úri Szék tartásáról. Trentsén Varmegyének 2-ik Követje: Igaz azon elv: omni Juri correlata est obligatio“ De vagy Jus az Úri Szék tartása, vagy kötelesség. Ha Jus, errül minden ember lemondhat, ha kötelesség, a’kötelességnek az a’ló tulajdonsága, hogy kivihető legyen, merta’ lehetetlenségre se természet, se civilis törvények által senki sem köteleztethetik, éppen úgy, mintha azon sántabénna, vak, vagy koldus Nemes Ember arra szoritatna , hogy mivel a’többi Nemes emberekkel egyenlő szabadsággal bir, szinte egyenlőképen a’ Haza védelme, és személyes felkelés iránt végezze kötelességét. Vagy p. o. mivel az Követek választásában minden Nemes ember tsak ugyan egyenlő részt vesz, a’ Követek napi dijját is a’képpen fizesse, és így ezen elvbúi kimenvén a’ legszegényebb nemes ember annyit, mint a’ leggazdagabb fizetne, mivel a’Nemesség, és Nemesség közt nem kelletik kúlömbséget tenni. De kérdi a’Karokat, és Rendeket, szoritatik e’ a’ szegény Nemes embernek Jusa az által, ha az ő Jobbágyának ügyét tsak három Biró fogja elitélni; hizonnyára nem, mert az Ítéletben, ha kívánni fogja, egyformán vesz részt, — ott, a’ hol tsak három Biró lessz, mint ott, a’ hol öt Biró lessz, történik ez tsupán a’ költségek’ megkémélése végett a’ szegény" Nemes Ember tekintetéből. De nem is annyira szükséges azon öt tag az Úri Széknél, hogy minden ügyeknek elítélésére ezen szám okveteilenúl kivántatna. Igaz., hogy a’ Karoké és Rendek elhatározták azt, hogy öt tagbúi áljon az Úri Szék, nem úgy azomban, hogy különös esetekben kivételt tenni ne lehessen. Eddig a’ Nemesekre nézve sok nagy tekintetű Perekben a'Szolba Biró Esküit Társával Ítélt, miért oily esetekben, a’hola’ szegényebb Földes Urnem képes annyi tagokat meghívni, ne Ítélhetne a’ Szolga Biró Esküit lársával a’ Jobbágyok ügyében. — Ha Zala Vármegyének indítványa elfogadódna, szén-86 * 1 Go-dih L LES. y. April.
