1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
326 bíráskodási Jussárúi lemondhasson. Mert ott, hol a’ Községnek nintsenck azon tulajdonai, es tehetsegei, hogy a’Bíróságot tellyesitse, az másra által nem teheti, hol pedig azon tehetsegekkel bir a Község; a’ Karok, es Kendek már ezen munkában megengedtek, hogy ha a Vármegye elesmeri, hogy a’ Község arra alkalmatos, a’ Földes Úr a’ Bíróságát szabadon át adhatja, ’s így a’Kerületi szerkeztetekre szavaz. Thurócz Vármegyének 1-só Követje: Ámbár ugyan igaz az, hogyazUri Székeket csak úgy, mint Földes Uraknak az igazság kiszolgáltatásban privatus Bíróság Intézetnek eredetekre nézve kell tekinteni; — tagadhatatlan azomban, hogy azok a’ Vármegyebeli hatóságok felvigyázása alá vannak vetve, és hogy a Vármegye Köz Gyűléseinek törvényes hatalma vagyon a Földes Urakat Úri Székeknek tartására, ha ezen kötelességeket elmulasztanák, szorítani, — azomban mind a’ mellett Torna Vármegye Követjének azon előadását, hogy a’ fenn említett szoritáson felül, az Úri Széknek tartását mulasztó Földes Úr a’ folyamodó Félnek okozható károknak megtérítésével büntettessék, ezen rendelésben a’ bírói responsabilitásnak egy új nemét találván, egész kiterjedésében a’ Szólló pártolja, avval a hasonló megjegyzéssel, hogy ezen fenyítés igen messze viszen, és azt maga után vonja, hogy éppen ezen responsabilitás alá minden más törvényes Bírák is vetessenek, holott pedig bizonyos az, hogy nem csak sok nehézségekre, de akár minő alaptalan kereset által kész akaratból teendő Földes Úri unszolásoknak alkalmat fog nyújtani, ’s azért is e’ felül szólló ezen szakasznak végsó sanctióbeli rendelésit végképen kihagyatni kívánja. Beregli Vármegyének 1-só Követje: Ezen §. két esetekről rendelkezik,— az első az, midőn a’ Földes Űr a’ megintetés után sem tart Úri Széket, ’s erre azt határozza, — hogy akkor a’ Vármegye Gyűlése rendeljen ki egy Úri Széket a’ Földes Úr költségére, melly a’ kérdéses tárgyat elitélje. —# A’2-ik pedig, midőn valamelly Földes Úr, tehetetlensége tekintetébül az Úri Szék tartása kötelessége alól feloldoztatik,— ’s ezen utolsó esetben a’ biróskodást a’ SzolgaBiró, és Eskőttre bízza, a’ dolog érdemére nézve azonban mind a’ két eset egyformaságban áll, t. i. elmulasztatik az igazság kiszolgáltatása, akár tehetetlenségből, akár nem akarásbúi történjen az. Egy lévén tehát a’ két eset, következése, miért ne lehetne a’ hijányosság kipótolása is egy forma? annál fogva Küldői az igazság gyorsabb kiszolgáltatása tekintetéből azt kívánnák, hogy az első esetben is, mihelyest a’ Földes Úr a’ megintés után sem tart Úri Széket, a’ Szolga Bíró, Esküdtt társával a’ Megyére teendő további jelentés nélkül a’ biróskodást tellyesitsc, hogy eképpen minden káros halogatásoknak, ’s idő vesztésnek eleje vétessen. — Szabólts Vármegyének 1-só Követje: Úgy látzik ugyan, hogy a’ többség a' Szepes Vármegye Követe által tett indítványt, melly néki is utasítása, nem igen kívánná elfogadni, — de őazt, mint a’Gömöri Követ kimagyarázta, igen igazságosnak látja, ’s az eddigi divatozással több Megyékben megeggyezőnek; hosszas azon igazság kiszolgáltatása, mi itt a’ §-ban ajánltatik; — ha nem tart Úri Széket a’ megintés után a’ Földes Úr, miért kellessen a’ panaszolkodónak a’ hosszas határozásu Gyűlés rendelését bevárni ? elvégezheti azt a’ Szolga Biró, Esküdtt Társával eggyütt, mert az illyen elmulasztást méltán lehet tartani Biróskodásról való lemondásnak, hatalmat kell adni a’ Szolga Birónak tehát az illyen Ibö-di/i I/LES. 9. sipr.il.
