1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

168. ülés

324

1&8-dik ÜLÉS. 9. April.

midőn sok Megyék ezen Úri bíráskodást általlyában megszüntetni kívánják, nem tudja, miért zárnánk el útját annak, bogy az magából is meg ne szüntessek, mit az Ország megszüntetni kivánand, — es ha a’ Földes Urakra bizatik, hogy akarnak e’ ebbeli bíráskodási Jussokkal élni , vagy nem , azon Földes Urak első Apostoli Királyunk Imre fiához intézett azon Tanítását fogják követni, mellyel azt mondja: „í/zne esse Judex“. Sok Földes Urak lesznek, kik a’ bíráskodási Jusról örömest fognak lemondani, mennyivel többen fogják ezt tsele* kedni, annál kevesebb szükség lesz az Úri Székre, ’s így a’ Kerületi Szerkezletést a’ részben helyesnek nem találja, hogy a’ Vármegye Közönsége ítéletére bizatik, hogy a’ vizsgálat előre botsájtásával határozza meg, vallyon a’ kívánt felmentésnek van e’ helye, vagy se? Ez a’ Földes Úri méltósággal meg nem egyez, annál lógva kivánja a’Szólló, hogy azon Földes Ur, ki a’bíráskodásról lemondani kivan, azt a’ bíráskodással kötelezni ne lehessen. Ezen lemondást azomban oda terjeszteni nem akarja, hogy a’Földes Ur azzal éljen, vagy ne éljen, mikor néki tettzik, hanem tsak ügy érti, hogy szabadságában hagyattassék a* Földes Urnák, annak egyszeri nyilatkozása, hogy kiván e’ ezen Jussával élni, vagy nem, és ha azzal élni nem kiván, arra ötét senki ne kénszeríthesse.

Az Elölülőnek ezen §. 2-dik részére szinte észrevételei lennének, de miután az még fel nem olvastatott, azoknak előadását fenntartja azon időre, midőn az pertractatio alá jövend. Egyébbaránt. a’§. 1-ső részében azon responsabilitásnak nemét, mellyet Torna Vármegye Követje említett, nem látja, mert itt, midőn a’ Bíróságot elrendeljük a’ Törvénykezési munkálat ezen szakaszában, azt hozzája kell tenni, hol, és mikor üljön ezen Bíróság egybe, ez a’ rendes Bírósághoz tartozik, ’s ezen elrendelést minden legfelsőbb Bíróságoknál a’ KK. és BR. megalapították, ügy szinte Törvény által megálapították azt is, hogy mikor tartozzék az illy Bíróság Ítélni, ez a’ rendszerhez tartozik. — Mi az Úri Széket illeti, minekutánna a’ panaszok nem egyszerre'jönnek, azt vélik némelly Követek , hogy az Úri Szék rendesen minden Esztendőben egyszer, vagy kétszer tartassék, mások pedig azt vélik, mi a’ Kerületi redactióban foglaltatik, mit maga az Elölülő isjsokkal jobbnak, és czélerányosabbnak tart, hogy t. i. azonnal, mihelyest valamelly panasz előfordul, a’ sanctio tétessék meg, és ez mind a’ Jobbágyságra, mind a’ Földes Uraságra jobb, és helyesebb lessz.

Gömör Vármegye 1-ső Követje bátor a’ Kerületi Szerkeztetéssel megelégedve nincs, még is azon módokat, mellyek annak módosítására előadattak, szinte nem pártolhatja; mert hogy a’ szegényebb Birtokosoknak Jobbágya a’ Sedriára folyamodjék, — ezt a’ Jobbágy javával öszve nem kötheti, mivel fáradtsága szaporíttatna, és olly esetekben, midőn oculatára, vagy más helybeli kitapogatásokra szükség lenne, azokra valamint az azokról teendő Relatiókra felette hosszas idők kivántatnak. Úgy a’ Deputatiót sem javalhatja, mert a’ tapasztalás bizonyít ja, hogy a’ Deputatiók vagy betegség, vagy más akadályok miatt sokszor igen későn járnak el feladataikban. Valójában czélarányosabb Intézet nem lehet annál, hogy a’ Földes Ur tartsa az Úri Széket; ha pedig elmulasztaná, egy 8-ad vagy',15-öd nap múlva a’ panaszolkodó folyamodjon a’ Szolga Bíróhoz, kij Eskütt Társával a’ Panaszt mentül előbb Ítélje el. — Nem lészen szükség akkor sem a’ hátramaradásból származható károk iránt sanctiót tenni, sem a’ Compossessoratusoknál fél, vagy esztendőnként tartandó Úri Szé-