1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
313 108. l LÉS. 9. April. Az l-ső az , ha a’ rendelés úgy marad, mint a’ §. meg van szerkezíetve, attól lehrt-tartani, hogy az igazságnak kiszolgáltatása szenvedni fog, — az eddigi tapasztalás is megmutatta, mi ritkán tartattak Ur Székek, az Uraságok kémélvén a’ költségeket, ez által pedig még inkább.van nehezítve és terhelve az Ur Szék tartása, mert se a’ Földes Ur maga nem lehet mindenkor Elölülő, se a’ Tisztjei nem lehetnek Köz Birák, igy tehát más személyeket hívni, és azokat fizetni kellene. A’ 2-ik az, hogy nincsen határozva, kik tegyék, vagy tehessék azon eleve lépéseket, és törvényes határozásokat, mellyek sokszor még a’ Per kezdete előtt szükségesek, és mellyeket halasztani se lehet az Ur Székre, p. o. bírói tilalmat, bírói zárt, bírói öszveirást, és a’ többit. Az Ur Szék mostani elrendelése egy bizonytalan Bíróságot állít fel, az az: bizonytalanok a’ Személyek, mel- 1)ékből állani fog, a’ Praeses lehet némellykor a’ Földes Ur, némellykor nem, — az Uradalmi Tisztek ki tannak zárva, és igy se a’ Praeses, se a’ Köz Birák nincsenek tudva, — a’ Szolga Bíróra se vagyon bízva ez a’ hatóság, úgy a’ Felek, kiknek keresetek van, nem fogják tudni, kihez folyamodjanak illy esetben, véleménye tehát odajár, hogy ezt a’ hijányt ki kell pótolni. Abaüj Vármegye’ 1-só Követje a’ Kerületi Szerkeztetést pártolja, ’s el sem is fogadhatja némelly Követeknek abbeli javalatát, hogy a’ Földes Ur saját Tisztjeit is alkalmaztathassa Úri Székéhez Bíráknak, mert igy némelly Földes Urak ezen egész Bírói Széket egyedül Tisztjeikből szerkeztetnék öszve, ’s ekkor már valósággal, ’s igazán ellehetne azt mondani, hogy az Ur maga magának lenne Birája, miután minden Itélők szegődött szolgáiból álhatnának, — nem álhatna ez azon oknál fogva is, mivel az Impensionalis Perek az Úri Székek hatósága alá lartozandóknak már az l-ső Czikkely megállapítása után kinyilatkoztattak, már pedig az 1729. Esztendei 41. Törvény Czikkely világos, és igen szent rendelése szerint azon Perekben elő álított Tanuk hitelesebbitésén sem az Ur, sem annak embere jelen nem lehet, melly Törvény czélerányos szabásaira a’ Szólló a’ mostani rendelkezés által homályt borítani nem akar. — Azt sem látja által a’ Szólló, miért nem lehetnének ennekutánna a’ Tisztviselők Köz Birák, vagy Elölülők az Úri Székeken, eddig helyes oka volt a’ Kormánynak ezt ellenzeni, mert mivel minden Tisztv iselő egyszersmind a’ Sedriáu is bíráskodhatott, méltán lehetett attól tartani, hogy elfogadván az Lri Széken pártolt princípiumai által, azokat a’ Törvényszéken is megtartani igyekszik; — most azomban, miután a’Karoknak, és Rendeknek nevezetes többsége oda mutat, hogy az állandó Törvény Székek váltsák fel az eddigi A1 Bírákat, Tisztviselőket, nincs mitől tartani, mert az elánt, hogy az, ki az Úri Széken bíráskodott, a’ Törvény Széken ismét Bíró ne lehessen, a’ Törvény fog kezeskedni. Csongrád Vármegye’ l-ső Követje: Ha a’ Földes Ur az ő, ’s Jobbágjai között való Perekben ezentúl is Biró maradna, igen helyesnek tartaná, hogy az I radalmi Tisztek, Úri Széki Birák ne lehessenek; — de minthogy az említett Perek a’ Földes Ur bírósága alul kivétettek, nem látja okát, miért kellessék a’ Törvényben járatos Uradalmi Tiszteket, az Úri Széken való bíráskodástól kizárni, s ennél fogva kívánja, hogy az említett tulajdonsággal felruházott Uradalmi Tisztek Úri Széki Birák lehessenek , ’s nem is tudja az Uradalmi Tiszteket az Úri Széki bíráskodástól minden külömbség nélkül eltiltó mostani Kerületi Szerkeztetést a’ Karoknak és Rendeknek a’ szóbeli Perek Bírái eránt tett abbeli Kerületi határozataikkal megegyeztetni, mellynél fogva ezen Perekre nézve, a’ Tőrvény- Jegyzö-Könyv Vt-ik Darab. 79
