1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
167. ülés
287 Eperjes Varossá 2-ik Követ je az 1-ső § eleibe azt kívánja letelni, hogy az Uradalom megbízásából a’ Bíróság helybeli légyen, ’s innen a’ felyebbvitel az Úriszéki é onnan ismét a’ Vármegye Törvényszékére történyen az i72g-ik évi 29. Czikkcly 13-ik §-sa értelme szerént, és ne tovább; mert valamint az igazság azon állandó, és örökös akarat, mely szerént kinek kinek a’ maga igazát megadjuk: úgy azt állandóul, s örökössen kikeli szolgáltatni, és ugyan azért hogy a’ Bíróságok állandók, és helybéliek legyenek, a’köz és magános bátorság, a’lakosok sok féle kötelezéseik , és visszonyaik,’s az industriára , és kereskedésre nézve megkivántató leggyorsabb kiszolgáltathatása az igazságnak, az emberek méltósága, ’s az adózó népnek nevelése, ’s a’ Földes Úrral való Jobbágyi szövetsége elkerülhetetlenül megkívánják. — Nógrád Vármegye’ 2-ik Követje kijelentette, hogy a’Tóina Vármegye Követjének inditványját pártolni fogja, de csak a’ maga idejében, mikor a’ sor rá fog jönni. Somogy Vármegye’ 2-ik Követje előadta, hogy ámbár meghatároztad A'Somogyi ván az Úrbéri tárgyban, hogy a’ Földes Ur maga keresetében, vagy is in Ur- ^j^vgtkez^" barialibus a’ parasztal való perlekedését, maga Bírósága előtt nem folytathatja, g^en az jjrj — megállapíttatván azomba a’ jelen Törvény Czikkellyel, hogy más rendbéli Székek áltálkeresete a’parasztoknak egymásközt, vagy a’vidékieknek a’ paraszt ellen az r-itatásét**ki Uraság Széke előtt csak ugyan follyanak: kéntelcn a’Szólló csak ugyan utasít- vánja. tása következésében Küldői akaratját abban felfedezni, hogy ók ily furma esetekben sem kívánják az Uraság Bíróságát fent tartani, különösen azért mert 1-ör: akár minő szoríttó Törvény liozattassék is a’ KK. és Rendek által, az Uriszékek rendes, helyes, illendő, és czélerányos tartása eránt, mindenkor alkalmatosság nyújtatik, és bizonyára lésznek is oly esetek, mellyekben , mivel ily forma Uraságszék tartása Úri költségekkel de natura öszve vannak köttetve, a’ kik ezen rendeléseket ki játszani, és által hágni fogják tudni — már pedig a’ Törvényhozónak az a’ kötelessége, hogy oly törvényeket ne alkosson, mellyeknck megtartása természeti tekintetéből nehezek, és állítgatásoknak utat nyitnak. —2-or: igazságtalan ezen módja a’pörlekedésnek a’ parasztokra nézve, mert az Uradalmi Költségek kevesíttetése miatt, vagy szóbeli előadásokra, vagy puszta instantiákra, vagy igen rövid replicák után [fog hozatni Ítélet, és a* Juridicum remediumok a’ szegényebb sorsú perlekedőnek az Uriszéken bizonyára keveset fognak haszonnal szolgálni, holott ha a’ paraszt Nemes ember ellen folytatja igazságos panasszát, az az illető Biróság előtt, még legtovább ’s leg hosszabb utat is követni tartozik, hol itt hát az igazságos reciprocitás?* — Küldői ugyan a’ szapora per folytatást igen szeretik, és óhajtják, de a’ perlekedés formájában egyformaságot kivannak minden status polgáraira. —3-or: Nem is egyez meg ezen Uraság szék tartása a’ tegnapi napon a’ többség által pártolt elvei, hogy t. i. minden ügyes tárgyakra nézve az igazság kiszolgáltatása, különösen az első Bíróságra nézve, mentül közelebb az illető felekhez légyen* mert tudva vagyon, hogy nagyobb kiterjedésű Uradalmak több egymástól meszsze fekvő helységeket magokban foglalván, de még azt is a’tapasztalás mutatja, hogy más Vármegyéből kenteiének a1 szegényebb sorsú panaszolkodok, tamquam ad caput Dominii, a’ hol az Uriszékek rendessen tartatni szoktak megjelenni; itélye bár meg akárki is, hogy ily forma esetekben nincsen é számúba, tatlan alkalmatlanságokkal öszve köttetve az Igazság kiszolgáltatásának módja, 72* 1G7. ÚLÉ% 8. April