1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
SZÁZ TIZENHETEDIK ÜLÉS, 21. Sept. 7 már az arany Hullában bent foglaltatik ,,Jobbagy ioness Castrornm leneaniur ju.rta libertatem a’ Sancto Step/tano Rege concessam“ es ez nem veszélyt hanem az Úrhoz való ragaszkodást, ’s haza szeretetet ezközlött. A’ személy, és vagyon bátorságból álhat tsak a’józan értelmű szabadság; miért ragasztotta Verböczynek 1514. készült hármas könyve a’Jobbágyot Urának földjéhez, miért a’ személyes beperlési just.neki meg nem adta? ennek okai igen ki tettzenek épen azon könyvből, és még is azon esztendei Ország Gyűlésében készült egyik törvény igen világos szavakkal állítya: Nobilitas absque rusticitate parum ratet“ Az oily hazafi, ki a’ külső, és belső bátorságot védi az ellen, hogy ne perelhetné Törvényes Bírája előtt önnön megbántását? azon észre vételre, hogy a’ háború az Ország Gyűlése folyamatya alatt kitörhetvén a’ kivétel’ esetei elhatározva nem volnának, szolgáljon feleletül, hogy akkor fog ezen törvényhozó Test erről gondoskodni. Ezen Törvénynek feleslegesssége sem látzik alaposan bé mutatva lenni, mert elvégződtek a’szabad költözés, telki állományok, némelly Javadalmak, adózások, belső igazgatás, Úri hatalom iránti Törvények, de a’ fő, és a’ minden önkénytől óvó ezen 8-dik Törvény Czikkely koronázná ezen Úrbéri egészt, úgy a’ Szólló ezt nem utolsó de első Törvénynek tenné. Az Előlülő nem osztozhatott a' szóllott Követ véleményében, mert azok, mellyeket az Úrbéri munkálat első helyére tett fel vétele eránt indító okúi fel hozott, a’ többi Országos munkálatokra is kiterjeszthetők, és így ha azok meg állanának, aJ törvényes munkálatból igen sokat kellene ki venni és per excerpta itt elhatározni. — De a’ Hármas Könyv I-só Részének 9-dik Czikkelyéből merített okoskodást sem látja meg álhatónak, mert ugyan azon 9-dik Czíinbe a’ hol a* Nemesek szabadsága meg állapittatik, az azt korlátoló esetek szinte ki vannak fejezve , a’ fent forgó Törvény javallatba pedig azon esetek nem foglaltatnak és éppen ezen oknál fogva méltán lehet tartani, hogy ha azon javallat meg áll api tátik , maga után kétes, és az egész köz társaságra veszedelmes következéseket húz. Pozson Vármegye 1-ső Követje: el mellőzve a’ többi ellen okoskodásokat egyedül a’ Királyi személyes azon észrevételére, hogy ezen Czikkely rendeleteitt per excerpta batároztatott el, kívánt felelni, vélekedését abban nyilatkoztatván, hogy ezen Törvény javallat éppen ide való, mert ez szinte az Úrbéri szövetséget tárgyazza, mivel a’ Theresianum Urbárium szerint hatalma lévén a’földes Urnák páltza büntetéseket rendelni,ez a’hatalom olly kihágásokra vezetett, hogy azokat elhalgatni tanácsosabb, mind meg említeni; szükséges tehát ezen törvényt itten alő adni, mivel ha ez akár a’büntető törvények sorába, akár pedig más rendszeres munkába fordulna elő, mindég úgy jönne ki, mintha nem a’ Jobbágyságra, hanem más emberekre nézve volna hozatva, ha pedig itt lesz, világosan látni fogja a’ Földes Úr hogy Jobbágyát maga hatalmával meg nem büntetheti, és hogy annak a’ törvényes Biró által kell meg ítéltetni: de szükséges e’ törvény javallatot itt meg állapítani azért is, hogy lássa a’ Jobbágy, miként védi a’ Törvényhozó Test az ő szabadságát? a’ mi azomban a’ szerkeztetés illeti: abban úgy a’ mint áll, meg nem nyugodhat mert a nemtelenekre nem akarja tovább kiterjeszteni a’ szabadságot, mint azt a’ I-so Rész 9-dik Czimje a’ Nemesekre terjesztette, már pedig ezen Törvény javallat tovább terjeszkedik, mert a’ í-ső Rész 9-dik Czimje tsak a’ személyekre, e’ pedig a vagyonokra is kiterjeszkedvén azt is foglalja, hogy a’ Jobbágynak Törvényes Bírón kívül senk* 2 *
