1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Octob. 73 Torna Vármegye’ 2-dik Követje: Utasítása az 1741: 8-dik Törvény Czikkely sérthetetlen fentartását kötelességéül tévén a Kerületi Javallat ellen szavazik, meglővén győződve, hogy az Ország alkotmánnyá a’ Nemesség akár minő adózásával inegcsonkíttatik: mert a Jobbágy Telken lakó Nemesnek is épületje, marhája vetése és egyébb holmije szinte ollyan tulajdona mint a’ roppant birtokok a’ Dynastaké. Ha fizetni kell, fizessenek mindnyájan, nagyobb igazság lévén azoknak megterheltetése, kik pénzért szerezték Nemességeket 's Jószágaikat, mintsem azoké, kik vérrel jutottak hozzája, később pedig a' bal sors által Jobbágyi Telkekre szorittattak. Nem ebben, de ott kell keresni az adózónak könnyebbítését, hogy mind az, kinek sorsa magával azt hozza, az adó alól ki ne bújhasson, és éppen erre tekéntve a’ Szól- Iónak a' lenne a’ vélekedése, hogy senki másként, csak érdemekért, ne nemesíttessen. AJ Szálló bélátása szerint a’ fő Rendek czélzása az, hogy először is a’ Nemesség legnagyobb száma tőlünk elszakíttasson, később pedig minket is ezen sors érjen. A’ mi a’ Hontli Vármegyei Követ ellenvetését illeti az 1741: 8-dik Törvényczikkely erejénél fogva a Szállót meg nem győzheti; mert az Ország az adót nem a’ Telkekhez, hanem a' Nemtelenek vagyonjához mérsékli; hasonló erejű Fehér Vármegye’ Követje állítása is, hogy t. i. a Nemesek városi fundussaiktól fizetnek; mert Ulászló Király alatt a Városokban lakó Nemesek is mindenektől szabadok voltak, és csak 1647-ben köteleztettek a’ reális terhekre, és nagy a’ külömbség a’ Városi Fundusok és a' Jobbágy Telkek között. Szatlunár Vármegye’ 2-dik Követje: A’ fő Rendek Indítvánnyá következései, ’s azon veszedelmeknek, mellyeket annak elfogadása a’ Hazára árasztaná, taglalásába, előbbi kinyilatkoztatásába belé ereszkedni nem kívánt, de minthogy a’ Tanátskozás folytában úgy tapasztalja, hogy az előtte szálló több Követek, ’s maga az Elölülő is annak érdeméhez hozzá szállottak: sőt már most nem csak azon Úrbéri Telkekről, mellyek ezután a’ szabad adás vevés útján a’ Nemesek által fognak megszereztetni, hanem azokról is, a’ mellyek jelenleg Nemesek birtokában és használatában vágynak, folyik a’ Tanácskozás, melly utóbbiakról az is állítatik, hogy erántok az 1825/7-i Ország Gyűlés megmásolhatatlan végzést tett, bátor nézeteit a’ KK. és RR, előtt felfedezni: 1-ör is a’ Nemesekre akármely szin alatt vetendő adóról közönségessen szólván, az 1-ső Rész 9-dik Czírnje és minden sarkalatos Törvényeink, minden Nemest (nem tévén gazdag, szegény, tulajdon, vagy más földjén lakó köztt külömbséget) minden névvel nevezendő köz Terhek viselése alól felmentik; kötelességébe tévén az Ország védelmére a’ veszedelem idején a’ katonáskodást. Ha a’ Nemességnek egy része a’ fő Rendek Indítványánál fogva a köz Terhek viselésére szorittatik, egy az, hogy az érdeklett sarkalatos Törvények ez által felforgattatnak, más, hogy az illyen Nemesnek kétszeres Terhek fognak vállaira nyomatni; mert békesség idején Paraszti adózásokat kénteleníttetik tellyesíteni, a’ veszedelem idején pedig tulajdon személlyét tartozik a’ Hazáért koczkáztatni. De lehet é kívánni az illyen kétszeresen terheltetek Nemestől, hogy készséggel vesse melyét az Ellenség fegyverének, csak azért, hogy a gazdag Nemes annál kényelmessebben élhessen. Egy olly elvet lát ezen Indítványban elrejtve, melly mind Nemzetünknek, mind magának a Kormánynak érdekeivel ellenkezik. Ellenkezik a Nemzetével, merta’ Polgárok osztályait a' helyett, hogy egyesítené, egymástól széllyel taszítja, sőt egy eddig esméretlen osztályt állapít, ’s azt eddigi állásából letaszítja. A’ Kormány érdekeivel ellenkezik azért, mert midőn a’ külíöldön csak Jegyző Könyv. V-dik Darab. ^
