1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
70 SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Octob. sehol sincsen, ’s csak akkor határoztathatik el leg biztossabban, a’ midőn azon rendszeres munka fog Tanácskozás alá vétetni, melly a’ köz terhek minémüségét tárgyazza. A’ Kerületi szerkeztetés ezen szavainak ki egyszersmind ezen haszonvétellel egyben kötött minden Uri, 's megállapítandó köz terheket tartozzék viselni,“ sem látja a Szálló szükségét, mert vagy el oszlattatik az Ország’ Gyűlése az adó biztossi munka felvétele előtt, vagy nem, ha el, úgy nem lévén meghatározva a’ terhek, a’ Törvénynek azon szavai minden erő nélkül lesznek, ha pedig nem oszlattatik el az Ország’ Gyűlése, úgy meghatároztatván azon köz terhek, mellyeket mindenkinek viselni kell, az ezeket megállapító új Törvény kötelező erővel fog bírni, úgy is, ha arra annak létesítése előtt provocatio tétetni nem is fog; ennél fogva ezen nem ide tartozó tárgyat a’ maga helyére t. i. az Országos öszve irás, ’s az adó Biztossági munka fel vételéig elhaiasztatni kívánván, attól, a’ mitől a’ Fő Rendek tartanak, hogy t. i. ha itt az, hogy a’ Jobbágyi Telkekkel bíró Nemesek a’ köz terheket vinni tartozzanak, ki nem mondattatna, a’ Nemesi Rend magát arról tenné gyanússá , mintha egy jeles engedmény örve alatt tulajdon mellékes hasznát akarná fedezni, a’ Szálló éppen nem fél, mert a’ Nemesi Rend ezen gyanútól elegendőképpen meg mentette magát már az által, hogy többet k:ván ez alkalommal is a’ Jobbágyságnak adni, mintsem azok adnak, kik a’ Nemesi Rendet ezen gyanútól meg óvni szándékoznak. Honth Vármegye’ 1-só Követje: Minekutánna Küldői az 1825-diki Ország Gyűlésben is abban a vélekedésben voltak, hogy a’ Jobbágy Telkekre szállott Nemesek a’ köz terhek alól magokat ki ne húzzák, kötelességének tartja most is a’ szerkeztetést pártolni. Nem is terhelné a’ Szálló a’ KK. és RR. bőv ebb előadással, ha szükségét nem látná, némelly fontossab ellen - okok megczáfoiásának. — Mondódott a’ többi köztt, hogy a’Jobbágy Telkeken lakó Nemesek adózása az 1825-diki Ország Gyűlésen el nem határoztatok. Erre többen megfelelvén a’ Szálló csak azt jegyzi meg. hogy akár hogy áll az 1825-diki végzés, minden esetre bizonyos az, hogy azon Megyékre nézve, mellyek’ kebelében eddig fizettek az illyetén Nemesek, Országossan meghagyatván a’ szokás, a’ Nemes fizetése az alkotmányi elvekbe nem ütközik. Ellenvettetik másodszor, hogy adó fundussa nincs, következésképpen onus non inhaeret fundo. Ezt átaljánossan véve tagadni nem lehet, azonban csak arra kell szorítani, hogy az adóba maga a' föld Executióba nem vétethetik. De különben az adónak czélja a katonaság fizetése, a’ katonaság pedig tartatik nem a' Fejedelem szabad rendelkezésére, vagy önkényére, de egyenessen a’ Haza védelmére; a Haza védelme megkívánja tehát az adót, az adó pedig alapúi a’ funduson. Ha végre adó fundussa van, azt a Nemes se bírhatja ingyen. Emlittetik harmadszor, hogy megállapíttatván a’ Nemesek fizetése a’ Telkektől, az illyen Nemeseknek kettős terhek lészen t. i. a’ nemesi felkelés és az adó terhe; azonban ezen magában ugyan nyomos ellenvetés állana a’múltra nézve, de nem áll a’jövendőre; mert ezentúl mindenki fogja tudni, hogy a’ Jobbágyi Telek megv ásárlásáv al minő terhek vannak öszvekötve. A’ mi továbbá az 1741: 8-dik Törvény-Czikkelyből húzott erősséget illeti, arra az a’ felelet, hogy 1715 ólta az adón kívül más Terheket is akart a’ Kormány az Országra róvni, és ezeknek részszerint eltörlésére, részszerint megelőzésére alkottatott az érintett Törvény. Arra negyedszel', hogy a’ kérdés nem e' helyre v aló, elegendőképpen megfelelt már az Elölülő, de a Szálló is azt tartja, hogy az adás vevés rendszerét a’ Jobbágy Telkekkel öszv ekapcsolt terhektől elkülönözni nem lehet. Végre ötödször abban
